terhesség 5. hete
Egészségmagazin.com   |   2017.04.10.

A terhesség 5. hete: az első nagy dilemmák

5. hétbe ért a terhesség: most már biztosnak tűnik az örömhír. Megjelennek az első dilemmák: elmondjuk, vagy eltitkoljuk? És persze arra is rájön az ember, hogy a terhesség nem csak játék és mese: az első igazi tünetek hirtelen ledönthetnek a lábunkról... Olvass tovább, és tudj meg többet a terhességről, hétről-hétre!

Terhesség hétről-hétre soroatunkban már megismerkedhettél Andival, az egészségmagazin kismamájával: az ő kalandjain keresztül mutatjuk be, hogy milyen is a várandósság időszaka. Andi egy teljesen átlagos pocakos, vagyis ha te is kisbabát vársz (vagy már tervezed), akkor nagy valószínűséggel te is hasonló dolgokat fogsz átélni!

„Sikeresen beléptünk az 5. terhességi hétbe, ekkor már volt egy pozitív terhességi tesztünk és egy növekvő titkunk. Férjemmel megbeszéltük, hogy Mókus maradjon még néhány napig a mi kicsi titkunk, a szűk családnak sem mondtuk még el az örömhírt. Túl korainak éreztük őket is beavatni, meg aztán nekem is szokni kellett a gondolatot.

Szülőként az ember hamar megtanulja, hogy fölösleges előre tervezni: a gyereknek gyakran vannak más elképzelései a történésekről. Így volt ez Mókus esetében is.

Kezdődött azzal, hogy minden ebéd után iszonyatos szintű álmosság lett úrrá rajtam. A munkahelyemen többször is azt hittem, hogy lefejelem a klaviatúrát, munka után pedig nem egyszer előfordult, hogy már késő délután, a nappaliban elkapott az álom. Nem sok kellett, hogy a környezetem gyanakodni kezdjen...

Zsombi egyik délután a nyakamban ülve szerette volna nézni a meséjét. Ez nem volt meglepő, szeret a nyakunkban ülni, és mi is szeretjük, ha ott van, mert így legalább nem keveredik éppen valami rosszaságba, és reggelente az oviba is gyorsabban eljutunk.

Szóval az ominózus délutánon is éppen a nyakamba kívánt telepedni, néztük a mesét, ő teljes áhítattal, én pedig éreztem, hogy ragadnak le a szemeim. Küzdöttem, de végül elbóbiskoltam. Azonnal fel is riadtam és itt szakítottam véget a meghitt mesedélutánnak. Ekkor úgy éreztem, elértem a legmélyebb szintet: ülve elaludtam, az óvodás fiammal a nyakamban! Innentől fogva be kell érnie az ölemmel, vagy a mellettem ücsörgéssel.

Ha ez nem lett volna elég, az aluszékonyság mellé elkezdődött az egész napos émelygés és a gombóc-a-torkomban érzet is. Szerencsére ez most elég enyhe volt. Anno, Zsombival is voltak ilyen napok, korábban bevált, ha a hányinger rámköszöntekor elmajszoltam - vagyis inkább letuszkoltam a torkomon- egy ropit, vagy kekszet. Az émelygést ugyanis gyakran a hirtelen lezuhant vércukorszint okozza, amin néhány falattal segíteni lehet, így elkerülhető a rókacsalád látogatása. Azóta megszoktam, hogy mindig van a táskámban néhány szem (fél zacskó :)) háztartási keksz.

A baba 5. hete

Most már jobban hasonlít egy ufóra, mint egy málnára, de még mindig nagyon picike, nagyjából 1,5-2,5 milliméteres! Nehéz elképelni, hogy egy ilyen kicsi valaki ennyi bonyodalmat tud okozni. Azt meg főleg, hogy ilyen sok mindent megcsinált már. Rengeteg munkája van ebben az időszakban. Már látszik, hogy melyik végéből lesz a feje és melyik végéből alakul ki a gerince. A feje része gömbölyded és nagyobb, a másik vége meg inkább farkincára hasonlít. Alakulgat a gerince, benne a gerincvelővel, az agya, érrendszere a szívecskéjével, a csontocskái és izmai. Természetesen igazán apró méretben és itt még csak kezdetlegesen minden. De már ott van!"

Milyen pici és milyen sok gondot okoz: talán ez a mondat jellemzi legjobban a terhesség 5. hetét. De a kezdeti fáradtság, émelygések lassan elmúlnak, és nemsokára a várandósság legnyugodtabb időszaka jön:). Tarts velünk terhesség hétről-hétre sorozatunkban, és kövesd tovább Andi történetét!

< Előző rész: Terhesség 4. hete

Következő rész: Terhesség 6. hete >