Nem is gondolnánk, hogy a mozgásos játékok milyen hatással lehet gyermekünkre. Nem csak szórakoztató időtöltés, hanem olyan fejlesztési módszer is, amivel csemeténkből egészségesebb felnőtt válhat. Ezért szakítsunk időt gyermekünkre, iktassunk be minél több mozgásos játékot és figyeljük meg, hogy az a későbbiekben hogyan válhat rendszeres sportolássá!
reklám vége
Ugyanis a gyermeknek minél szélesebb választási lehetőséget kell adni különböző sportágak megismerésére és elsajátítására, hogy utána szabadon és pozitívan tudjon dönteni arról, hogy hozzá melyik sporttevékenység áll közelebb. Különböző játékok hatékonysága a gyermekek fejlesztésében jelentős mértékkel bír, fontos azonban, hogy milyen életkorban mit játszunk velük.
A játékok motívuma az életkori fejlődéssel együtt változik, tehát mozgásos cselekvések fejlesztéséhez lényeges, hogy a mozgásos játékok megfeleljenek az életkori sajátosságoknak. A funkciós játékok csecsemőkorban kialakulnak, kötődnek olyan mozgásokhoz, melyek néha automatikusan, külső ingerek nélkül is végbemennek. A gyerek számára örömöt jelent az ismétlődő mozgás, mint például a leülés, felállás, mászás, ráadásul azok begyakorlása biztonságot nyújt neki. A különböző eszközökkel is végezhető funkciós játékok szerepe idővel csökken, de a későbbiekben is megmarad. A szimbolikus játékoknál a változatos elemeket a gyermekek képzelete hozza létre.
Ezeket a szimbólumokat összekapcsolja, behelyettesíti olyan valós tárgyakkal, melyek egyáltalán nem hasonlítanak az elemekre. Az öröm mellett itt már az alkalmazkodás is helyet kap.
A következő fejlődési szakaszban a szimbólumok fokozatosan kezdenek hasonlítani a valós tárgyakra, a cselekvések is „valódibbá" válnak. A gyermek utánozza a környezetében lévő embereket, állatokat, tárgyakat (például kitárt karral repülőt játszik). Ezekben a szerepjátékokban, melyek óvodai és iskolai foglalkozásokon nagyon jelentősek, nagy izommozgással kapcsolatos cselekvések jelennek meg, amik már összetettebbek. Cél, hogy a gyerekkel együttműködve kerüljön kialakításra olyan koreográfia, mely az elsajátítható mozgáskészségeket tartalmazza.
A szabályjátékok 6 éves korban kezdenek megjelenni. A szabályjátékok különösen jelentősek a társas kapcsolatok fejlesztésében, közvetlenül a funkciós játékokból fejlődnek ki. A gyerekek sokszor igénylik a szabályokat, azok kialakításában maguk is részt vesznek. A szabályjátékoknak szerepe van az alkalmazkodás és a pozitív viszonyulás kialakításában, a későbbi törvénytisztelet, deviancia okai is erre vezethetők vissza. Bár a szabályjátékok korán kialakulnak, de szerepük 10 éves korban újra felértékelődik.
Az iskolai testnevelés nagy része ilyen játékokból áll, ahol már megjelenik a taktikus viselkedés is. Ilyen játékok a fogócskák, a kidobók, ahol az öröm - így a cél - a „megmenekülésben" lehet. Körülbelül 10 éves korban kezd előtérbe kerülni a teljesítmény, így a mozgást az eredmény-orientált játékokkal, feladatokkal kell fejleszteni, ahol a hangsúly az egyéni teljesítményre tevődik. Az ezt követő időszakban a gyermek már önállóan is képes eldönteni, hogy milyen sportág az, amivel a teljesítményét legjobban ki tudja aknázni és ahol sikerélményei segítségével öntudatos kisemberré fejlődik.
