stroke
Egészségmagazin.com   |   2017.04.24.

A pókok győzik majd le a stroke-ot

Bár a pókoktól a legtöbb embert inkább a gutaütés kerülgeti, egy új kutatási eredmény nemrégiben azt bizonyítja: ennek éppen ellenkezőjét kéne érezni. Kiderült ugyanis, hogy nyolclábú barátaink mérge megóvhatja az agyat a károsodástól, és hatékony gyógyszer lehet a stroke kezelésében. Már csak az a kérdés, hogy ha mutáns pókok csípik meg az embert, akkor stroke-mentes Pókemberré válik?

A stroke mindig a legrettegettebb kórok egyikének számított: biztosan te is ismersz olyan történeteket, amikor ereje teljében lévő embereket a „gutaütés" terítette le a lábáról és tette magatehetetlen beteggé.

Ma már tudjuk, hogy a stroke-nak sokféle fajtája van, és bár a legtöbb esetben nem végzetes, sőt: jó eséllyel fel lehet belőle épülni, a világon évente mégis közel 6,5 millió ember halálát okozza. A stroke ráadásul még ennél is több esetben okoz maradandó agykárosodást, főképp akkor, ha nem érkezik időben szakszerű segítség, vagy ha a beteg félvállról veszi a jeleket.

Ezért motoszkál sokunk fejében a kérdés: hogyan lehetne mérsékelni a láthatatlan bajkeverő által okozott agykárosodást?

Nos, a válaszhoz egészen Ausztráliáig kell utaznunk, amely - gyönyörű természeti kincsei mellett - hírhedten veszélyes állatvilágáról is híres. Ilyen a tölcsérhálós pók is, ez az általában viszonylag békés állat, amely mégsem tartozik azok közé, amiket szívesen tartanál házikedvencként. A marása ugyanis halálos lehet.

Ha pedig egy állatnak ilyen erős mérge van, az rögtön beindítja a tudósok fantáziáját: a fehérköpenyesek azon kezdenek gondolkozni, vajon hogyan lehetne jó dolgokra használni ezt az erős vegyületet.

Csodálatos pók-méreggel a stroke ellen

Így tettek a Queensland-i Egyetem kutatói is, akik patkánykísérletekkel igazolták, hogy egy bizonyos receptor, az ASIC1 kikapcsolásával az agy gyakorlatilag védetté válik a vérhiányos (ischemiás) stroke-ot követő agykárosodással szemben. Ez azért bíztató hír, mert az összes előforduló stroke 80%-a ischemiás típus, vagyis az érelzáródás miatt fellépő oxigénhiány következtében károsodik az agy. Az elhaló agyterületek pedig nem mindig pótolhatók, sok olyan rész van, amelynek szerepét más területek nem képesek átvenni. Ezekben az esetekben a stroke maradandó károsodással jár.

 

Bár azt még nem tudjuk, hogy ez a blokkolási mechanizmus az emberben is hasonlóan működik-e, de van rá remény, hogy igen, ezért lázasan folyik a kutatás az anyag után, amely képes kikapcsolni a már említett receptort.

A kutatást vezető Glenn King professzor és munkatársai a blokkoló utáni hajszában bukkantak rá a tölcsérhálós pók mérgére. Az állat ezzel egyébként nincs egyedül, hiszen az amerikai tarantula mérge is hasonlóan működik, annak ellenére, hogy a két pókfaj nincs rokonságban egymással.

A jövő csodaszere?

Az eddigi eredmények bíztatóak, a szer ugyanis komoly hézagot tölthet be a gyógyításban. A stroke-ot követő néhány óra ugyanis kritikus időszak, ekkor dől el, lesz-e károsodás, és ha igen, milyen mértékű. Kulcsfontosságú tehát, hogy a beteg kezelését azonnal meg lehessen kezdeni. Ha a stroke-ot követően időben jön a segítség, sok esetben a műtét éppúgy elkerülhető, mint a komolyabb következmények, bár ez természetesen sok más tényezőtől is függ.

A pókméregből nyert szer tehát jó eséllyel hatásos lehet, de hátravan még egy sor vizsgálat, hiszen nem árt kideríteni, az előnyök mellett van-e valamilyen mellékhatása a majdani gyógyszernek (például könnyedén mászol a falra, vagy furcsa, ragacsos anyag jön majd a csuklódból). Az aggodalom érthető, elvégre mégiscsak pókméregről van szó, amivel óvatosabban kell bánni, mint a körömvirág-kivonattal.

A jelek azonban bíztatóak, és ha minden ilyen simán megy tovább, könnyen lehet, hogy a jövőben a pókméreg válik a stroke elleni küzdelem legfőbb eszközévé.