A 3D-s fogpótlás után megérkezett a mesterségesen növesztett miniatűr agy is! Ez alkalommal sem viccelünk, a tudomány manapság már ott tart, hogy egy laboratórium falai közt ilyen csodák születhetnek.
reklám vége
Képzeld el a ceruza végén lévő radírt, gondolj bele, hogy mekkora ez a kis gumidarab... és most képzelj el ekkora kis agyat. Pontosan ilyen méretű a legújabb orvosi csoda, egy mini agy, amelyet az említett Military Health System Research tudósai növesztettek, méghozzá laboratóriumi körülmények között!
Eddig is voltak már próbálkozások, többször is megkíséreltek mesterségesen emberi agyat készíteni, de mint Rene Anand, az Ohio Állami Egyetem kutatója elmondta, ez a kísérlet volt eddig a legeredményesebb.
A miniatűr agyat emberi bőrsejtekből kezdték el növeszteni, és hihetetlennek tűnik, de 99 százalékban tartalmazza azokat a géneket, amelyek egy magzati állapotban lévő embrió agyában is megtalálhatóak. Még olyan szerkezetek is fellelhetőek benne, mint az agyi félteke, gerincvelő és retina. Gyakorlatilag csak egyetlen fő dolog hiányzik belőle, mégpedig a keringési rendszer, tehát az erek és artériák, melyek a vért szállítják - így az agy jelen formájában egyelőre nem tekinthető működőképesnek.
Rene Anand kutató még azt is hozzátette, hogy ez a kis agyacska nem csak olyan, mint egy fejlődő agy, hanem a benne található változatos sejttípusoknak és -géneknek köszönhetően majdnem megegyezik egy teljes értékű aggyal.
"Régóta bajlódunk azzal, hogy az agy fájdalmas, komplex betegségeire gyógymódot találjunk. Az, hogy ezt a modellt megalkottuk, nagy lehetőségeket foglal magában, mert mostantól nem rágcsálókon kell fejlesztenünk és tesztelnünk a gyógymódokat, hanem ezt egy emberi agyon is megtehetjük." - nyilatkozta a kutató.
Bár a miniatűr agyat 15 hét alatt sikerült létrehozni, a fejlettsége egy 5 hetes magzati agyhoz hasonlítható. A tudományban még így is hatalmas előrelépést jelent, hiszen ennek az eszköznek a segítségével a tudósok nagy előrelépést tehetnek az emberi fejlődési rendellenességek kiküszöbölésében. Tesztelhetik például, hogy az ilyen korai szöveti növekedést hogyan befolyásolja az Alzheimer- vagy a Parkinson kór, és különböző szerekkel tudnának kísérletezni annak érdekében, hogy az említett betegségek hatásait enyhítsék.
Anand hangsúlyozta annak a jelentőségét is, hogy a mesterségesen növesztett agy milyen mértékben változtathatja meg az ilyen fajta kutatások jövőjét. Azt eddig is tudták a tudósok, hogy körülbelül 600 olyan gén van, amely felelős az autizmus kialakulásáért, de ennél tovább nem tudtak lépni a vizsgálatokkal. Vannak bizonyos matematikai összefüggések és statisztikai metódusok, de ezek mind elégtelenek a betegségek okának felfedésére. Ezért volt igazán szükség egy olyan eszközre, amin pontosan úgy lehet kísérletezni, mint egy emberi agyon. És ugyan mi hasonlít jobban egy emberi agyra, mint egy emberi agy?!
Bár ezt mind nagyon ígéretesen hangzik, Mr. Anand nem élvez feltétlen támogatást a világ összes kutatója részéről.
Még nem hozták hivatalosan nyilvánosságra a kutatás minden részletét, a szabadalmaztatás még várat magára, ezért volt, aki azt nyilatkozta, hogy nehéz bármit is kommentálni anélkül, hogy több adatot ismernének Anad kutatásával kapcsolatban.
Zameel Cader, egy oxfordi neurológus például azt nyilatkozta: " A tudósoknak óvatosnak kell lenniük, amikor ilyesmi kijelentéseket tesznek, mint Mr. Anand. Meg kell várnunk, hogy a kutatás minden részletét megismerjük, és csak aztán szólhatunk biztosan az eredményekről és a kutatás várható hatásairól."
Valószínűleg várnunk kell arra, hogy a kísérleti célú agynövesztés elterjedjen a világ laboratóriumaiban, de az első, izgalmas lépést már megtette az orvostudomány.
Tetszett a cikk? Oszd meg ezt a fantasztikus felfedezést másokkal is!
