szomorúság, stressz
Egészségmagazin.com   |   2016.01.06.

A szomorúság és a stressz önmagában még nem halálos

Sok cikk látott már napvilágot arról, hogy a magány rossz hatással van az egészségedre, sőt, hosszú távon krónikus betegségekhez is vezethet. De azért ne aggódj túlságosan: az új brit kutatások szerint önmagában az a tény, hogy szomorúak vagy stresszesek vagyunk, még nem feltétlenül növeli meg a halálozásunk kockázatát.

A tudósok régóta úgy gondolják, hogy a hosszú távú szomorkodás már önmagában is káros az egészségre, főleg az egyik legfontosabb szervünk, a szívünk egészségére. Most azonban megdőlni látszik ez az állítás.

Beteg, aki szomorú, vagy szomorú, aki beteg?

A nemrég publikált, gyakorlatilag egy egész évtizedet felölelő kutatás eredményei azt mutatják, hogy a korábbi kísérletek egyszerűen összekeverték az okot és az okozatot. Egy sor olyan tanulmány létezik ugyanis, amely összefüggést vélt felfedezni az emberek boldogsága és életük hossza között.

Lehetséges magyarázatokként megjelentek a káros elváltozások a stresszhormonok termelésében, illetve magában az immunrendszerben is, ami a korai halálozás magasabb kockázatához vezet.

A brit és angol tudósok által elkészített friss tanulmány szerint azonban a korábbi kutatások összekeverték az okokat a következményekkel, ugyanis éppen hogy a már beteg emberekre jellemző, hogy kevéssé boldogok, nem pedig fordítva.

Minden beteg szomorú, de nem minden szomorú beteg

A kutatás résztvevőit arra kérték a tudósok, hogy egy skálán rendszeresen értékeljék egészségi állapotukat, boldogságukat és stressz-szintjüket is. Az eredmények azt mutatták, hogy mindegy volt, hogy az alanyok milyen gyakorisággal érzik magukat boldognak. Ennek ugyanis egész egyszerűen nem volt hatása a halálozásuk kockázatára nézve, nem úgy, mint egészségi állapotuknak, vagy pedig annak, hogy dohányoztak-e vagy sem.

Az orvosoknak bőven van mire alapozniuk, a kutatás során ugyanis egymillió nőt vizsgáltak tíz éven keresztül. Ezért kiemelkedően fontos, hogy kijelenthetik: a szomorúságnak vagy a stressznek nincsen közvetlen hatása a halandóságra, még egy tíz éves időtartamot tekintve sem.

Fontos leszögezni tehát, hogy a betegségektől szomorúak leszünk, viszont a szomorúságtól önmagában még senki sem lesz beteg, abba nem lehet "belebetegedni".

A stressz és a szomorúság közvetett hatásai

Ha más szemszögből vizsgáljuk a kérdést, akkor természetesen a szomorkodásnak is lehetnek közvetett káros hatásai az egészségre: ha valaki literszám kezdi nyakalni az alkoholt, vagy kontrollálatlanul tömi magába a csokoládét, csak azért mert nincs jó kedve, az természetesen káros az egészségre.

Az alkalmankénti dohányzás duplájára, a rendszeres pedig a triplájára emelte a korai halálozás esélyét, míg a rosszkedv irreleváns információnak bizonyult ilyen tekintetben.

Ezzel szemben azonban a kutatás szerint boldogságnak önmagában még semmilyen közvetlen hatása sincs az egészségi állapotra. Ez a mítosz azonban olyan szinten beépült az emberek tudatába, hogy új eredmények ismertetésével még nem lehet eloszlatni a tévinformációt, és ugyanúgy elhiszik majd, hogy valakinek azért lett szívrohama, mert boldogtalan volt.

Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg ismerőseiddel is!