stressz
Egészségmagazin.com   |   2015.11.03.

Stresszes a gyerek? Buta maradhat!

A stressz nem csak a felnőttek életét keseríti meg, de már a gyerekekre is rossz hatással van. Egy friss tanulmány eredményei szerint már az alig egyéves babáknál is látszanak a stressz negatív hatásai. A kisbabák stressz hatására egészen máshogyan tanulnak, ezzel pedig a tanulás veszít a rugalmasságából és a kreativitás helyett az ismétlődő tanulás kerül előtérbe.

Középpontban a stresszes helyzetek

Jól ismert tény, hogy a stresszes helyzetek hatására a felnőttek hajlamosak a szokásszerű cselekvésre, még akkor is, ha más tettek előnyösebbek lehetnének: a megszokott viselkedés ugyanis segít számukra megbirkózni a feszült pillanatokkal, és csökkenti a hibalehetőségeket, amik esetleg további stresszhez vezethetnének.

Sabine Seehagen, a bochumi Ruhr Egyetem kutatója arra volt kíváncsi, vajon ez a jellemző viselkedés kisgyerekek esetében is megjelenik-e.

Természetesen nem volt lehetőség mesterséges, laboratóriumi körülmények között stresszes helyzetbe hozni a gyerekeket, hiszen ez különféle etikai keretekbe ütközik, de a kutatás elvégzéséhez olyan környezeti tényezők is elegendőnek bizonyultak, amelyekkel a mindennapokban is szembesültek a kísérletben vizsgált gyerekek.

Mitől stresszes a baba?

A kísérlet során a „stresszes" csoportba tartozó gyerekeket elválasztották szüleiktől és jól ismert játékaiktól, majd egy idegen ember és szokatlan játék közelébe tették őket. Ezt követően két gombot mutattak nekik, melyek nyomás hatására világítottak és hangot is kiadtak. Miután megtapasztalhatták, hogy mindkét gomb működik, az egyiket egy üveglappal elzárták tőlük, és csak a másikat tudták használni. Végül újra elérhetővé vált mindkét gomb, de ekkor már egyik sem működött.

Ezzel együtt egy kontroll csoport - melynek tagjai szüleik és ismerős játékaik kíséretében játszhattak a gombokkal - is megkapta a két gombot, és ők is ugyanazt tapasztalták. Miután újra elérhetővé vált mindkét gomb, a „stresszes" gyermekek továbbra is nyomkodták a korábban működő, eredményhez vezető gombot, akkor is, amikor már semmiféle reakció nem történt ennek hatására.

A nyugodtabb gyerekek hajlamosak voltak inkább a korábban használhatatlan, számukra ismeretlen gombbal kísérletezni, mint a korábban működő, de újabban hasznavehetetlen gomb nyomkodásához ragaszkodni.

A kísérlet első húsz másodpercében nem jelentkezett különbség a két csoport viselkedése között, ezt követően azonban a nyugodt gyerekek elkezdték használni a második gombot, míg a stresszesek csak a régit nyomkodták. Ez alapján elég jellemzően körvonalazódott a stresszes helyzet hatása a kisgyerekekre. Az ebbe a csoportba tartozó babák szinte teljesen leblokkoltak a kísérlet során, és képtelenek voltak elszakadni a korábban bevált viselkedésmintától, annak ellenére, hogy hamar nyilvánvalóvá vált ennek eredménytelensége - ahelyett, hogy kipróbáltak volna valami újat, ami talán közelebb viszi őket a megoldáshoz.

Ugyanaz a stressz kisbabáknál is

A „stresszes" gyerekek esetében egy stresszhormon, a kortizol szintje emelkedett meg a többiekéhez képest, sőt, ők a stressz más jeleit is mutatták, például hosszabb ideig sírtak. Korábbi tanulmányok már következetlen eredményekre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a kisgyermekek szervezetében is ugyanaz a kortizol válasz megy végbe rövid távú stressz hatására, mint a felnőtteknél, tehát a frusztráció, a feszültség ugyanolyan káros hatással van rájuk, mint a felnőttekre!

Stresszmentes iskolákban jobban fejlődnének a gyerekek?

A fenti kísérletet korlátozott méretű csoporton végezték el, mindössze 26 baba vett részt benne. Ennek ellenére már ebből is egyértelműnek tűnik, hogy a stresszes helyzetek hátráltatják a rugalmas tanulást a gyerekeknél.

A régi tanítási módszerek, amikor a gyerekek még féltek a tanáraiktól, vagy diáktársaiktól, sikeresek lehettek a tananyag bemagolása szempontjából, azonban nem illenek egy olyan új, megváltozott világ keretei közé, amikor a gyerekek kísérletezési hajlandósága és kreativitása az elsődleges szempont.

Jól látszik, hogy a nyugodt, stressztől mentes körülmények biztosítása már egészen kicsi korban fontos a gyermekek számára, hogy megfelelően kezeljék a feszült helyzeteket és jó megoldásokat válasszanak a problémákra, felnőtt korukban is.

Biztosíts stresszmentes környezetet gyermekednek, hogy minél rugalmasabban fejlődhessen az agya - és küldd tovább a cikket ismerőseidnek, hogy ők is tudják, milyen fontos a feszültség csökkentése!