memória baktérium
Egészségmagazin.com   |   2015.11.30.

Ezektől a baciktól jobb lesz a memóriád!

Tudtad, hogy a testedben tízszer annyi baktérium él, mint ahány sejt magát a szervezetedet alkotja? Egészen lenyűgöző adat, nemde? De ne aggódj: a legtöbb ilyen baktériumnak pozitív élettani hatásai vannak. Persze a jelenség pontos hátterét még homály fedi, de szerencsére ez egyre inkább eloszlani látszik: a tudósok olyan probiotikus baktériumokat fedeztek fel, melyek segítenek megbirkózni a stresszel, és fejlesztik a memóriát is.

Okosító baktériumok

Az elvégzett kísérlet során az egyik ír egyetem kutatói egészséges férfiak kis csoportjának szervezetébe Bifidobacterium longum 1714 nevű baktériumot juttattak. Az alanyok ezután nemcsak megváltozott válaszokat mutattak az enyhén stresszes helyzetekre, de a memóriateszteken is jobban teljesítettek.
Allen Andrew kutató elmondása szerint korábban rágcsálókon elvégzett kísérletek során észleltek már hasonló folyamatokat, éppen ezért voltak kíváncsiak arra, hogy mi történik az emberi szervezetben a baktérium hatására.

Bár ezek még csak előzetes eredmények voltak, nem ez volt az első tanulmány, ami az ideg- és a bélrendszer közötti összefüggéseket vizsgálta. Jól ismert tény, hogy a belekben megtalálhatóak olyan baktériumok, melyek képesek az idegrendszer jelátvételi molekuláit, neurotranszmittereket előállítani. Ezek persze az agyban is jelen vannak, ezek sorába tartozik az úgynevezett „boldogság" hormon, a szerotonin is.

A bélrendszerben és az agyban található neurotranszmitterek közötti kapcsolat megértéséhez további kutatások szükségesek, azonban már a mostani eredmények is jól mutatják, hogy még egészséges embereknél is lehetséges befolyásolni az idegrendszer működését a bélrendszerre kifejtett hatásokkal.

Stresszoldó baktériumok

A kísérletben 22 egészséges, 18 és 40 év közötti férfi kísérleti alany vett részt. Ők 4 héten keresztül probiotikus tablettákat vagy placebót kaptak, majd ugyanannyi ideig éppen fordítva. A kísérlet elején, majd minden kezelést követően különféle, a szorongást, és a stressz szintjét mérő teszteket töltettek ki az alanyokkal.

Ezek egyikében a memóriát is vizsgálták, és az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a jobb teljesítmény összefüggésben állt a probiotikus baktériumok alkalmazásával.

Egy másik teszt során a férfiak kezét 3 percen át jéghideg vízbe mártották és folyamatosan figyelték a reakciókat. Nem meglepő módon a szorongás szintje minden alany esetében megugrott, de a probiotikummal kezelt alanyok esetében sokkal kisebb mértékben. Ráadásul a bacilusos tabletták használatát követően csökkent a szervezetben az úgynevezett stresszhormon, a kortizol szintje is.

A memória- és stressz-teszteken mutatott eredmények hasonlóságának magyarázata, hogy a mind a két területet többek között egy agyi rész, a hippokampusz szabályozza. Így ha valami hatással van az egyikre, akkor egyúttal hatással van a másikra is.

A kísérlet heteiben az alanyoknak egy online felületen a mindennapi stressz szintjével kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kellett, az itt adott válaszok is a többi teszttel egybevágó eredményeket hoztak: a probiotikus baktériumok és a stressz szintje között határozott összefüggés mutatkozott.

Miért történik mindez?

A szóban forgó kísérletnek, így eredményeinek is megvannak azonban a maga korlátai. A kutatócsoportnak még bizonyítania kell majd azt, hogy a bejuttatott baktérium valóban eljutott a bélrendszerbe, de erre a jövőben lehetőség nyílik majd az alanyoktól vett székletminták feldolgozását követően.

A kutatás még nem tekinthető teljesnek, ugyanis a jelenséget nők esetében nem vizsgálták. Andrew ezt azzal magyarázta, hogy a nők menstruációs ciklusának hatására megnő szervezetükben a kortizol szintje, ez pedig nehezítette volna az eredmények elemzését.

A legfontosabb mulasztás azonban, hogy a tanulmány egyelőre nem tudott pontos és bizonyítható magyarázatot nyújtani a jelenségre. A tudósok úgy sejtik, hogy az egyik, az emésztőrendszert befolyásoló agyi ideg is szerepet játszhat a folyamatban. Elképzelhető, hogy a baktériumok olyan molekulákat termelnek, amik később az idegrostokkal lépnek kölcsönhatásba - de ezek az elméletek még mind bizonyítást igényelnek.

Ismerőseid érdekesnek találnák a cikket? Oszd meg velük is!