meddőség hiszteroszalpingográfia
Egészségmagazin.com   |   2017.11.08.

100 éves módszer a meddőség ellen

A meddőség, a gyermekáldás kezelése régóta fontos probléma, ezért rengeteg módszerrel próbálták már kezelni. Tudósok egy csoportja most egy majdnem elfeledett, 100 éves eljárásról bizonyította be: az eddigi vélekedésektől eltérően mégis működik!

reklám vége

Tudod, hogy mi a hiszteroszalpingográfia? Nos, ne aggódj, nem csoda, ha nem; a gyakran csak HSG-nek rövidített eljárást ugyanis 1917-ben fedezték fel, és bár akkoriban korszakalkotónak számított, az évek alatt a feledés homálya borult rá. Az elmúlt évtizedekben a HSG-ről úgy tartották: eljárt felette az idő, meghaladta a tudomány, hiszen ezzel a módszerrel nem lehet olyan hatékonyan kezelni a meddőséget, mint eleinte remélték.

Mi az a hiszteroszalpingográfia és hogyan működik?

A HSG során egy speciális, olaj- vagy vízalapú oldatot fecskendeznek a petevezetékbe, ami egyrészt átmossa azt, másrészt a benne lévő, röntgen alatt megjelenő festékanyag segít az orvosoknak megállapítani a háttérben húzódó, megtermékenyítést gátló okokat. A módszer sokáig igen népszerű volt, az oldatoknak többféle variációja is létezett, ám az in vitro fertilizáció (IVF, ismertebb nevén a lombikbébi-kezelés) feltalálása óta fokozatosan vesztett jelentőségéből. Egy idő után már egyre kevésbé foglalkoztatta az embereket, így a tudósok sem igen kutakodtak körülötte.

A meddőség kezelése időközben tehát egészen más irány vett, a ma is elterjedt lombikbébi-kezelés, és más módszerek sok nő álmát váltották valóra - de a tudósok mindeközben nem maradtak tétlenek.

Régi, de hatásos

Nemrég bombaként robbant a hír: az Adelaide-i Egyetem professzora, Ben Mol által vezetett kutatócsapat váratlan eredményekre jutott, miközben a HSG hatását vizsgálta. A fehérköpenyeseknek ugyanis sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítaniuk, hogy a HSG valóban működik, vagyis sikerrel kezeli a meddőséget.

A tudósok nem aprózták el a dolgot: a kísérletekben 1 119 nő vett részt. Az egyik csoport a már említett kétféle keverék közül olajos alapú, a másik pedig vizes alapú kezelést kapott. A hatás nem maradt el: a jódozott mákolajjal kezelt csoport 40%-a, a vizes eljáráson átesetteknek pedig 29%-a esett teherbe az eljárást követő 6 hónapban.

Ezzel sikerült eldönteni azt a mindezidáig vitatott tényt is, hogy az oldat összetétele és minősége valóban befolyásolja a sikert. Persze ez még csak egy hosszabb kutatás kezdete, a tudósok ezután sem maradnak majd munka nélkül, hiszen a HSG körül még sok a megválaszolatlan kérdés.

A meddőség bonyolult dolog

Bár a HSG hatásosságát sikerült igazolni, a meddőség körül továbbra is sok-sok kérdőjel gyülekezik, ami a legnagyobb igyekezet ellenére is gátolja a tisztánlátást, a tudósok sokszor ma sem tudják megmondani, bizonyos esetekben mi okozza a meddőséget. Gyakori ugyanis, hogy bár elvileg mindkét szülő teljesen egészséges, és alkalmas lenne a gyermekvállalásra, a teherbe esés valamilyen okból mégsem következik be. A HSG talán az ilyen eseteken is segíthet majd.

Érdekes egybeesés, hogy a kutatást vezető Mol professzor maga is egy olajos kezelést követően született. Édesanyja kilencévi hiábavaló próbálkozás után esett végül teherbe, sőt, nem sokkal később öccse is született. A kutató akkor kezdett érdeklődni a téma iránt, amikor - nyilván már felnőtt fejjel - édesanyjától megtudta, hogyan is fogant.

A HSG tehát kiváló példa arra, hogy pusztán attól, hogy valami régi, még nem feltétlenül elavult. Inkább arról van szó, hogy az emberek az újabb dolgok felfedezésével sokszor olyanokról is elfeledkeznek, amik még működnének - csak még nem jött el az idő arra, hogy megértsük őket.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!



Cikkajánló

Feliratkozás a magazin híreire
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot
Elolvastam és elfogadom a felhasználói feltételeket
Hozzájárulok, hogy részemre a Green Code Media Kft a jövőben hírlevelet küldjön