aranyér
Egészségmagazin.com   |   2017.03.19.

Egy tünet, ami aranyat ér: beszélgessünk az aranyér okairól, tüneteiről és kezeléséről

Mindenki hallott már róla, ennek ellenére kevesen tudják, mi is valójában az aranyér. Mik a pontos tüneteit? Hogyan lehet házilag kezelni? Szükség van-e műtétre? Cikkünkből kiderül: nem minden arany, ami fénylik...

Manapság reklámok százai szólnak az aranyérről: a fájdalmas ülés és az egyéb tünetek sokak számára ismertek, gyakran rondítanak bele a kellemes esti filmnézésbe. Gyakran a fülünkben cseng szüleink és nagyanyáink intelme is: „Ha sokáig trónolsz, aranyeret kapsz!" De valóban van összefüggés? És tényleg annyira gyakori az aranyér, hogy főműsoridőben kell foglalkozni vele? És egyáltalán, miért hívják aranyérnek?

Mi okozhat aranyeret?

Az aranyér a felnőtt lakosságnak nagyjából az 1/3-át érinti kisebb-nagyobb mértékben, ezért valóban nem ritka. Az viszont, hogy kinél alakul ki, több mindentől függ:

1. Az életkortól

Az emberi élet második felében, 50 éves kor fölött megnő a veszélye az aranyér kialakulásának, ezért ekkor már nem árt figyelni erre (is). De sajnos ha hajlamos vagy rá, akkor már akár huszonéves korodban is megjelenhet...

2. Az élethelyzettől

A várandósság, a mozgásszegény, ülő életmód igencsak kedvez az aranyérnek.

3. Az életmódtól, a rossz szokásoktól

A szülői intelem ellenére az aranyér kialakulásának nem a vécén töltött hosszú idő, sokkal inkább a nagy erőlködés kedvez.

4. A helytelen táplálkozástól

A rostszegény életmód szintén káros, ez ugyanis megnehezíti az ürítést, így erőlködésre késztet.

5. Az anális szextől

Önmagában nem okozhat aranyeret, de ronthat a helyzeten, még akkor is, ha tünetmentes időszakban csináljátok. Vérző aranyér esetében pedig súlyosan fertőzésveszélyes!

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az, kialakul-e aranyér valakinél vagy sem, erősen függ a genetikai örökségtől is. Az emberek bizonyos részének végbél körüli kötőszövetei eredendően gyengébbek, mint másokéi, így náluk nagyobb a kockázata az aranyérnek is.

Mindezeken túl az aranyér gyakoriságának van még egy érdekes oka: a felegyenesedett járás és az ülve ürítés. Az ember „természetes" ürítési helyzete a guggolás, így ugyanis a produktum komolyabb erőlködés nélkül kicsusszan, míg az ülő helyzet nagyobb energiát követel. Az erőlködés pedig aranyérhez vezethet.

Aranyér vagy sem?

Az aranyér egyik tipikus tünete a fájdalom: ez lehet több-kevésbé állandó, székletürítés közben azonban mindig jelentkezik. Az aranyér során ugyanis a végbél körüli vénák begyulladnak, és csomót hozhatnak létre (ez az a jellegzetes dudor, amivel az aranyeret gyakran ábrázolják). Ez a csomó székeléskor nemcsak fáj, hanem vérzik is. Ha elhanyagolod, a csomó nagyobbra nőhet, és a végbélen kívülre is kerülhet, ami nemcsak állandó fájdalmat, hanem más kellemetlenségeket is okozhat (pl. a higiéniás problémákat).

Honnan kapta a nevét az aranyér?

Amikor a középkorban az orvostudomány még gyerekcipőben járt, és a piócás ember volt a legjobb doktor, akkor a magas vérnyomást rendszeresen kezeltetni kellett a kis vérszívókkal. Ám akinek aranyere volt, az megúszhatta ezt: a rendszeres vérzés következtében ugyanis csökkent a vér mennyisége, így a nyomása is a szervezetben, vagyis nem kellett piócás embert hívni. Meg lehetett spórolni az ezzel járó költségeket: az aranyér tehát szó szerint aranyat ért.

Viszont ma már szerencsére nagyon jó gyógyszerek vannak, amikkel szabályozható a vérnyomás, így az aranyér inkább kellemetlen, mint szerencsés betegség.

Aranyér kezelése otthon

A legfontosabb, hogy ha aranyeres panaszokat észlelsz, mindenképpen menj el orvoshoz, ne szégyelld! Az elhanyagolt állapot ugyanis sokkal kínosabb, ráadásul gyógyítani is nehezebb, mintha kezdeti szakaszban „csíped nyakon". Előrehaladott állapotban már a műtéti beavatkozás is felmerülhet. Ha már az első tüneteknél orvoshoz fordulsz, könnyen lehet, hogy elég lesz egy kenőcs-kúra és az otthoni gyógymódok:

1. Egyél több rostot!

Segíti az emésztést, és a széklet állagát is lazítja, így a produktum könnyebben tud távozni, nem kell erőlködni, és nem rontasz tovább a helyzeteden.

2. Adj magadnak időt!

Ha menni kell, akkor menni kell... Ha úgy érzed, eljött az idő, próbálj meg minél előbb vécéhez jutni, ne terheld a szervezetedet azzal, hogy visszatartod. Ott viszont ne sürgesd a dolgot, ne erőlködj, ne akarj hamarabb szabadulni! Nem a hosszú trónolás, hanem éppen az erős nyomás az, ami rontja a helyzetet. Az is megoldás lehet, ha ütemezed a dolgot: minden nap bizonyos időben menj vécére (például reggel), így a szervezeted előbb-utóbb hozzászokik a rendhez, és könnyebben fog menni a dolog.

3. Tornázz!

Vannak olyan speciális gyakorlatok, amik a végbél körüli izmokat (is) edzik, segítve ezzel a székletürítést is. Az erőltetett tempójú séta például tipikusan ilyen.

4. Vegyél ülőfürdőt!

Angolul „sitz bath"-nak hívják, és léteznek speciálisan erre a célra gyártott, vécére illeszthető eszközök, de fertőtlenített kádban is végezheted: engedj annyi kellemesen langyos vizet, hogy éppen ellepje a csípődet, ülj bele, és maradj benne 20 percig.

A legfontosabb az, hogy ha aranyérre gyanakszol, az orvos legyen az első, az otthoni kezelés csak ezután jöhet! Előfordulhat ugyanis, hogy más dologról van szó, például fekélyről, vagy daganatról, az ellenőrizetlen kezelés pedig többet árthat, mint használ. Ne félj, ne érezd kínosnak a dolgot: az aranyér sokakat érint, nem te vagy az első és nem is az utolsó, aki túlesik ilyesmin.