úszás
Egészségmagazin.com   |   2015.04.17.

Miért is úszunk?

Mindannyian hallottunk már róla, hogy az úszás jót tesz a testünknek, ízületeinknek, kikapcsol és állóképességet növel. Mindenkinek javasolt heti 1-2 alkalmas úszás beiktatása az életmódjába, legyen szó gyermekről, akár idősebb személyről, akár olyan illetőről, akinek valamilyen betegség miatt kímélnie kell magát. Alábbi cikkünkben ezeket most csak érintőleges jelezzük, helyette adunk egy kis hátteret magáról az úszás kialakulásáról, szerepéről.

Úszóversenyek története

A kapitalista termelési mód kialakulása idején, amikor az emberek érdeklődési területe szerteágazóbb lett, az úszás felé is különböző módon fordultak. Angliában a polgárság, majd később az ipari munkásság, egyrészt Birron személye iránt megnyilvánuló szimpátia, másrészt az ipari forradalmakkal együttjáró technikai fejlődés következtében az úszás kedvtelésből való űzése megváltozott, teljesítményhez kötődött. Kialakult a versenyzés az úszásban is. Az 1870-es évek elején Angliában a Themsén Birron tiszteletére egy mérföldes távon olyan úszást rendeztek, majd ezt évente megrendezték.

Az első változat, ami eltér a mellúszástól, Trudgeon nevéhez fűződik. Nála a karok előrevitele nem a vízben, hanem a levegőben történt. A másik döntő momentum a váltogatott kar előrevitel volt. Gyakorlatilag kialakult egy víz feletti és egy víz alatti karmunka. E úszás lényegében a gyorsúszás kar-munkájának első megjelenési formája volt, mely a közegellenállást akarta kiküszöbölni. A lábmunka maradt a mellúszás korábban használt lábmunkája.

Cevill Richard a lábmunka technikai végrehajtásán változtatott. Függőleges irányú, fel-le lábmunkát végzett a karok váltogatva történő mozgásához, amely térdből történt és csendes-óceáni bennszülöttektől leste el. A hátúszást már a XIX. században használták a mellúszás lábmunkájának háton történő alkalmazásával. A karmunka kezdetben a csípő mellett evezgető mozgásokat jelentette a lábmunka végrehajtása közben. Később mindkét karral csípőtől a fej felé hátranyúltak és egyszerre vitték vissza. Pihentető jelleggel, kedvtelésből űzték.

A századfordulón, amikor a gyorsúszásban forradalmi változások mentek végbe, a hátúszás lábmunkája is megváltozott, fel-le történő, függőleges irányú lett. A karmunka visszatért a csípő melletti evezgetéshez.

A 30-as években a mellúszást gyorsítani akarták és a karokat a levegőben vitték előre. Gyorsabb lett a csapásszám következtében. Kétféle kartechnika volt, víz feletti és víz alatti. Az 1952-es Helsinki olimpia után az úszó szövetség a víz feletti kar előrevitelét pillangóúszásnak keresztelte el.

Úszás közbeni törvényszerűségek

Ahhoz, hogy megértsük az úszás jelentőségét és szerepét, fontos egy kis fizikai ismétlés. Ugyanis a nyugvó folyadék belsejében minden egyes molekula nyomja az alatta levőt. Ezt a nyomást nevezzük hidrosztatikai nyomásnak. Nagyságát az egységnyi területre jutó nyomóerő nagysága határozza meg.

Mivel a folyadékok molekulái egymáshoz képest elmozdulhatnak, a hidrosztatikai nyomás minden irányban hat. Amennyiben nincs közegellenállás, az egyenletes mozgáshoz a dinamika alaptörvényei szerint nem szükséges erő. Azonban a közegellenállás több, egymással egy időben ható tényező következménye: úszás közben az úszónak el kell mozdítania az útjában lévő folyadékrészecskéket; az úszó és a folyadék súrlódik egymáson; az Úszó mellett és mögött örvények keletkeznek. Ez utóbbi adja a közegellenállás legnagyobb részét.

Ha gyorsabban szeretnénk úszni, akkor nemcsak a közegellenállás növekedését kell legyőznünk, hanem testünk gyorsításához is külön erő szükséges, így elmondhatjuk, hogy ebben az esetben teljesítményünk fokozása jóval összetettebb. Ráadásul a testünk minden izmára ható mozgásról beszélünk, amelynek nem csak az egészség megtartásában van szerepe, hanem a fogyókúra hatékonyságának növelésében is.

Anélkül, hogy belemennénk a különböző erőtípusok ismertetésébe, látható a fentiekből, hogy az úszás, mint mozgás, teljesen más jelentőséggel bír. Mivel úszás közben, a víz alatt súlyunk könnyebbé válik, ezért az ízületinkre nem helyezkedik akkor nyomás, mint például futás esetén. A testünk egészét megmozgatja, így a plusz kilót mindenhonnan lemehetnek, formálva testünket.