„Anyuuuuu, apuuuu vegyetek nekem kiskutyát! Vagy cicát! Vagy legalább egy hörcsögöt!" - ismerős? A legtöbb gyereknek van legalább egy időszaka, amikor szeretne háziállatot kapni. A szülők egy része ilyenkor hevesen ellenáll, mások optimistán remélik, hogy egy kis felelősséget tanul a gyerkőc. Mi a teendő, ha egy szőrös kis családtag érkezik a csapatba?
reklám vége
A gyerekek a kiskedvencekben leginkább a cuki plüssállatot látják, nem a társat, aki végigkíséri majd életük egy szakaszát. Nem szabad elfelejtened azonban, hogy a húsvéti naposcsibéből tyúk lesz, és a nyuszikát és a halakat is folyamatosan gondozni és minden nap táplálni kell. A szülő felelőssége, hogy felmérje azt, hogy a gyermek eléggé eltökélt-e, el tudja-e látni a háziállattal járó feladatokat és nem utolsósorban a család alkalmas-e arra, hogy egy érző lénnyel gazdagodjon a háztartásuk.
Ha karácsonykor nem ajándékoztál rénszarvast, akkor húsvétra sem érdemes nyuszit venni (sem kutyust, csibét, kiskacsát, cicát, satöbbi...) kivéve, ha tényleg biztos vagy benne, hogy évekig szeretni és gondozni tudjátok a kis állatkát!
Persze nem akarunk lebeszélni: a háziállat egy jó döntés, vidámabbá teszi a hétköznapokat, felelősségre nevel, és gyermeked egy olyan barátot kaphat, akivel minden titkát megoszthatja.
Egy háziállat befogadása a teljes család életét megváltoztathatja, így figyelembe kell venni minden családtag igényét és félelmét is. Meg kell tudni, hogy van-e állatszőrre allergiás a várhatóan vele együtt élő, közvetlen családban. Az nem jó megoldás, hogy Pötyike nem megy majd be Annácska szobájába, ez még a leggondosabb családban sem kivitelezhető! A szőr száll a levegőben, és minden helyiségben megtalálható lesz, az allergiásnak pedig elég egy kicsi belőle, hogy prüszkölni kezdjen. Egy családtagot se tegyél ki az évekig tartó allergiás rohamnak - és gyermeked szívét se törd össze azzal, hogy a vadonatúj kiskutyának máris mennie kell.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a családotok anyagilag megengedheti-e magának ezt a plusz kiadást. Ne csapd be magad, egy állat ellátási és orvosi költségei nem alacsonyak. A másik, nagyon fontos dolog, hogy tudjátok-e biztosítani a számára szükséges életteret és lesz-e rá elég időtök. Vannak állatok - például a hüllők vagy a halak - amik akkorára nőnek, amekkora helyük van, azonban egy ékszerteknőst sem tarthatsz a kulcstartóba zárva, bármennyire is praktikusnak tűnik;). Minden háziállatnak, még a legigénytelenebbnek is szüksége van a törődésre, takarításra, gondoskodásra. Abból az állatból, amelyikkel nem foglalkozik eleget a gazdája, kezelhetetlen, mindent tönkre tevő és szomorú lény válik, ami csak kolonc a család nyakán.
Ha hirtelen kellene erre a kérdésre válaszolni, akkor egyértelmű és határozott nem lenne a válasz. Ha valaki egy háziállatot szeretnél maga mellé, annak egy megfontolt, komoly döntésnek kell lennie, ezt a döntést senki más nem hozhatja meg a jövőbeni gazda helyett.
Lehet, hogy megszeretik egymást, de ha nem, akkor az állatnak és a gazdának se lesz felhőtlen, és boldog az együtt töltött idő, csak egy nyűgöt varrtál a nyakába.
Más a helyzet, ha gyermeked szeretnéd meglepni a kisállattal. Ilyenkor gondolj bele, hogy az állattal való gondoskodás részben, vagy egészben a te feladatod lesz. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek 10 éves koruk előtt- életkorukból és gyermeki lelkükből fakadóan- nem tudnak önállóan gondoskodni még a háziállatokról. Szóval, ha kicsi gyerek mellé szánod az állatot, akkor te leszel érte a felelős - ha gyermeked mégis segít az állat körüli teendőkben, az csak egy kellemes bónusz.
Kutatások azt mutatják, hogy a lakásban tartott háziállat nem árt, sőt még jót is tesz a gyerekeknek! Azok a kisgyerekek, akik állatok mellett nőnek fel, sokkal ritkábban allergiások az állatszőrre, mint az állatok társasága nélkül felnőtt társaiknál. Mindezek mellett az állat jó hatással is lehet a gyermekre, segítségével jobban kommunikálhat, kinyílhat, többet mozog, szociálisabb lesz.
Ha minden stimmel, és megérkezik a kis szőrös jövevény, akkor az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsd benne: ő is egy érző lény, akit szeretni, tisztelni, gondozni és óvni kell. A felnőttek felelőssége, hogy a kisgyermek ne használja ki a kutyus minden körülmények közötti ragaszkodását, vagy akaratlanul se kínozza a kiscicát. A legjobb megoldás az, ha a szülők mutatnak utat abban, hogy hogyan kell viselkedni egy háziállattal, hogyan kell ellátni, hiszen a gyerekek a tapasztalt példák alapján tanulnak. Annak pedig hogy jó, és másokért felelősséget vállaló, gondoskodó ember legyen belőle a legjobb módja, ha háziállattal együtt nő fel.
