zsír, olaj, zsiradék
Egészségmagazin.com   |   2015.11.04.

Milyen zsiradékot igényel szervezetünk?

Az emberi szervezet számára a zsiradékok fontos energiaforrások. Többek között segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, szükségesek a sejthártya felépítéséhez, egyes hormonok működéséhez, valamint a D-vitamin képződéséhez is. Egy viszont nagyon fontos, nem mindegy, hogy milyet viszel be!

Milyen zsiradékot igényel szervezetünk?

A sejtek működése során felhasznált energia optimális esetben 30%-ban különböző zsír eredetű alapanyagból származik. Az állati eredetű zsírokban a telített zsírsavak aránya magasabb, ezek szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak. A növényi eredetű zsírokban telítetlen zsírsavak fordulnak elő túlnyomórészt, ezek szobahőmérsékleten folyékonyak, ezért nevezzük olajoknak. Számos kutatás bizonyítja, hogy a nagy mennyiségű telített zsírsav fogyasztása kedvezőtlenül befolyásolja a keringési rendszer, a szív- és érrendszer működését.

Kacsazsír, libazsír

A kacsa- és libazsír ízletesek, de fogyasztásuk nem vált tömegessé. Pedig a szárnyasok zsiradékai telített zsírokban szegényebbek, egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagabbak, mint más állati eredetű zsírok. Ezek alapján a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásuk is kedvezőbb.

Olívaolaj

A jó minőségű növényi olajok szobahőmérsékleten tiszták, ízük a növényre jellemző. Az olíva az olajok királya. A mediterrán tájakon hatalmas területeken termelik az olajbogyót, amelyből az összetörését követő sajtolással nyernek olajat. Közel 700 féle különböző eljárással készült olívaolaj ismert a piacon. Az extra szűz olívaolaj a legízletesebb és a legdrágább fajta. A szűzolaj savtartalma már magasabb, íze kissé fanyar. A kommerszfajta tápértéke meg sem közelíti az extra szűz olívaolajét, azt ugyanis már csak 1%-ban tartalmazza. Hazánkban főként a gyengébb minőségű olajból nagy a kínálat. Az olívaolajok a legszélesebb körben ajánlott olajfélék. Tanácsos viszont hevítés nélkül, salátákhoz alkalmazni. Az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása megvédi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a vér HDL koleszterin szintjét, csökkenti a trombózis és más szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Napraforgó-, repce-, kukorica-, mogyoró-, tökmag- és szőlőolaj

A napraforgóolaj aranyló sárga színű, amelyből a hidegen sajtolt típusnak kedvezőbb élettani hatásai vannak. A tudatosan táplálkozók körében egyre népszerűbb a repceolaj. Alkalmazása fontos az érelmeszesedés és a szívinfarktus elleni küzdelemben.

A kukoricaolaj E-vitaminban, flavonoidokban, káliumban gazdag olaj, friss salátákhoz ideális. Ugyancsak saláták készítéséhez ajánlott a mogyoróolaj, amely a telítetlen zsírokon felül tartalmaz fehérjét és nyomelemeket, valamint magas az E-vitamin tartalma.

A jó minőségű tökmagolaj jellegzetes aromával bír, különböző tavaszi salátákhoz ajánlott. Gyógyhatása közismert, ugyanis enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodását kísérő kellemetlen tüneteket.

Nem a legolcsóbb növényi olaj a szőlőmagolaj, amit manapság igazi csodaszerként emlegetnek. Ez magas C-, B-, E-vitamin és antioxidáns tartalmának köszönhető.

Vaj vagy margarin?

A hidegen is jól kenhető margarinokat igen sokan kedvelik. A korábban, a gyártás során adódott problémákat mára kiküszöbölték. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg kapható margarinok többsége már transzzsírsav-mentes. A margarinok élettani tulajdonságai a magas telítetlen zsírsavtartalom miatt a vajnál kedvezőbbek.

Kókuszzsír

A legtöbb növényi olaj omega-6 zsírsavakat tartalmaz. Ezek a zsírok a szervezeten belül olyan anyaggá alakulnak, ami miatt megemelkedhet a vérnyomás, azonban a kókuszzsír enyhíti az omega-6 zsírsav hatását. Emellett ideális étolaj amiatt, hogy nagyon ellenálló az oxidációval és az avasodással szemben. Ha ételeinkhez kókuszzsírt használunk, lecsökken a magunkhoz vett omega-6 zsírsavak mennyisége, így csökken a magas vérnyomás kialakulásának esélye.