Egészségmagazin.com   |   2016.01.10.

A vak nő, aki mégis lát

Azt bizonyára te is tudtad, hogy a tudathasadásos betegeknél az egyes tudatok más-más jellemmel rendelkeznek, de arról hallottál már, hogy egészségi állapotuk is eltérhet, egymástól és a közös testtől egyaránt? Egy 33 éves vak nőnek például van olyan személyisége, amelyiknek teljesen ép a látása.

Most, hogy a Central színház műsorára tűzte az Ötödik Sally-t, és a hírek szerint film lesz a Szép álmokat, Billy! című könyvből, újra sokat cikkeznek a skizofréniáról és a tudathasadásos betegségekről.

Pedig az ezekkel kapcsolatos kutatások nem álltak le a közelmúltban - a múltkor már beszámoltunk arról, hogy korábbi, még nehezen felismerhető szakaszában, most pedig egy egészen elképzelő esettanulmányt osztottak meg német tudósok.

A történet főszereplője egy vak nő, aki tudathasadásos állapotának köszönhetően több személyiséggel rendelkezik. Ez még annyira nem lenne szokatlan, itt következik azonban a csavar: a nő bizonyos személyiségei vakok, mások pedig tökéletesen látnak. Attól függően tehát, hogy kinek képzeli magát, vak, vagy tökéletesen látó az illető. Ugye, hogy több mint félelmetes?

Személyiségzavar és vakság

A német pszichológusok, Hans Strasburger és Bruno Waldvogel vezetésével végzett kutatásban szereplő 33 éves nő disszociatív személyiségzavarban szenved - „mellesleg" pedig 20 éves korában, egy balesetben teljesen elvesztette a látását. Legalábbis eddig úgy tűnt. Az orvosi vélemények alapján a vakságnak nem látószervi károsodás volt az oka, hanem úgynevezett agykérgi vakság lépett fel.

Évekkel a balesetet követően a nőt személyiségzavara miatt kezelték a pszichiátrián. A kezelés során 10, nevében, bevallott életkorában, nemében, hangjában, gesztusaiban különböző személyiséget sikerült rögzíteni, ami nem ritka az ilyen betegeknél.

Néhány évvel később azonban valami egészen furcsa dolog történt: a nő egyes személyiségei elkezdték visszanyerni látásukat.

A látó és vak fázisok között bizonyos esetekben azonban csupán másodpercek teltek el. A jelenség legegyszerűbb magyarázata természetesen a színlelés lenne, az tűnt ugyanis a legvalószínűbbnek, hogy a nő csak úgy tesz, mintha vak lenne, ahogy személyiségeket is színlelhet. Az is felmerült, hogy a nő egyszerűen becsukja a szemét, vagy máshová néz a vak periódusokban, de ezt egy kontrollszemély végig ellenőrizte, így kizárták az ilyen jellegű csalást.

Itt a látás, hol a látás?

A szimulálás bizonyítására vagy cáfolására az orvosok újabb kísérleteket végeztek el, ezek pedig azt a meglepő eredményt mutatták, hogy a nő látásért felelős agyi területe egyszerűen nem reagál a vizuális ingerekre azokban az esetekben, amikor a vizsgálat vak személyiségek jelenlétekor történt.

A kísérlet során electroencephalogram (EEG) gép használatával vizsgálták a vizuálisan kiváltott válaszokat (VEP). A VEP nem más, mint egy elektromos válasz, ami stimuláció hatására keletkezik az agykéregben, ha ez hiányzik, akkor feltételezhető az illetőnél a vakság.

A vizsgálati eredmények alapján a nő agya szokványos VEP válaszokat adott látó személyiségek esetén, vak személyiségek jelenléténél azonban a VEP-ek hiánya teljesnek mutatkozik.

A tudósok szerint a nő vakságának pszichogén eredetűnek kell lennie a változások gyorsasága miatt. Nincs olyan ismert biológiai folyamat, ami ilyen gyors változást okozna a tökéletes látás és a teljes vakság között, hiszen a nő esetében a két állapot között egyes esetekben csak pillanatok telnek el.

Vizuális ingerek kizárva

A jelenség magyarázata egy olyan folyamat lehet, ami a rendeltetésszerűen működő agyban is jelen van, és ideiglenesen képes kizárni a különféle vizuális ingereket. Az ominózus jelenség olyankor lép fel, amikor a két szem által közvetített kép ideiglenesen egymásnak ellentmondó, például hunyorgás során.

Ez az egyik szem képének átmeneti, részleges vagy teljes visszaszorításához vezethet az agyban. Jól látszik tehát, hogy léteznek olyan agyi mechanizmusok, melyek lehetővé teszik a teljes látómező, vagy annak részeiben végrehajtott információmódosításokat.

Ebben a konkrét esetben a beteg nem csak hogy azt hiszi, vak, de tényleg az (legalábbis bizonyos ideig), ugyanis bár a vaksága pszichotikus eredetű, de teljes mértékben valóságos is: egy olyan idegpálya aktív ugyanis az ő esetében, ami megakadályozza a vizuális információ eljutását a nő agyához.

A kutatás mindenképpen folytatást igényel, hiszen extrém esetben elképzelhető, hogy a beteg szándékosan, vagy anélkül, de képes olyan mértékben defókuszálni a látását, ami a VEP-ek hiányához vezet a vizsgálatok során. Ezt ugyanis egy szabad szemmel felügyelő személy is csak nagyon nehezen venné észre. A kísérlet tehát egészen forradalminak tűnik, de további kutatást igényel.

Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg ismerőseiddel is!