skizofrénia
Egészségmagazin.com   |   2015.12.09.

Gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelhető a skizofrénia

Egy csodálatos Elme, Ötödik Sally, Harcosok Klubja... mi a közös a történetekben? Mindegyik a skizofréniáról szól. Pontosabban arról, amit a köznyelv „skizofréniának" nevez. A valóságban azonban a skizofrénia nem feltétlenül egyenlő a hasadt személyiséggel, és nem is olyan egyszerű diagnosztizálni, mint ahogy azt gondolnánk, vagy legalábbis eddig nem volt egyszerű. De most új áttörés jöhet a skizofrénia felismerésében!

Mi is pontosan a skizofrénia?

A skizofrénia egy igen komoly mentális betegség, ami 100 emberből 1-et biztosan érint, legalábbis az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban is. A „skizofrénia" szó tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, több neurológiai rendellenességet is magában foglal, amelyeket az állapot beállta elején nehéz felismerni.

„Diagnosztizálásának alapja a megfigyelt viselkedés és a beteg által elmondott tapasztalatok. A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vo¬natkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre. A tünetek sok lehetséges kombinációja következtében vitatott, hogy a diagnózis egy rendellenességet vagy több, nem összefüggő szindrómát takar-e." (Forrás: Wikipédia)

Ahogy a fenti idézet is tanúsítja, a skizofrénia tünetei elég szerteágazóak lehetnek, és sokszor időbe telik, mire a szakember összerakja a részleteket, és felállítja a diagnózist. Pedig a skizofrénia bizonyos típusainak tünetei gyógyszerekkel csökkenthetők, vagy akár teljesen vissza is fordíthatók, ami nem csak a beteg életminősége szempontjából nagyon fontos, hanem családjának, környezetének mindennapjaira is hatással van. Idegőrlő lehet az az - akár évekig tartó - időszak, amikor vizsgálatról-vizsgálatra hordják a pácienst remélve, hogy gyógyírt találnak a bajára.

Áttörés a skizofrénia diagnosztizálásában

Az American Journal of Psychiatry magazinban a közelmúltban publikáltak egy tanulmányt, miszerint létezik egy immunsejt az agyban, ami kifejezetten aktív azoknál az embereknél, akik a skizofrénia kockázatát hordozzák magukban. Úgy néz ki, hogy ez a hír nagy segítségére lehet az orvosoknak a betegség felismerésében.

A londoni Imperial College egyetem orvosi kutatócsoportja különböző agyvizsgálatok eredményeit használta arra, hogy lenyomozzon egy bizonyos immunsejtet, a mikrogliát. Ez a sejt gyulladással reagál a károsodásra és fertőzésre, valamint ő a felelős a szinaptikus metszésnek nevezett folyamat beindításáért és irányításáért.

A szinaptikus metszés során az agysejtek közötti kapcsolatok újrarendeződnek, hogy az agyban folyó elektrokémiai folyamatok kifogástalanul működjenek.

Más szavakkal: ez olyan, mint mikor lenyírjuk, megigazítjuk egy növény hajtásait, pár „kapcsolatot" eltávolítunk, hogy a többi meg tudjon erősödni.

A mikrogliát már korábban is kapcsolatba hozták a depresszióval, az Alzheimer kórral és a skizofréniával is. Egy korábbi elmélet szerint a szinaptikus metszés folyamata közben előforduló hibák rendezetlen és gyenge kapcsolatokat, valamint neurológiai rendellenességeket hoznak létre.

A skizofrénia diagnosztizálása

A skizofrénia diagnosztizálása igen nehéz, mert a tüneteknek két csoportja van:

  • Az egyik csoport a „pozitív" csoport, a tünetek lehetnek hallucináció, és tévképzetek
  • A másik csoport a „negatív", ennek a csoportnak az ismérvei a kisebb változások a viselkedésben, például az érzelmi fogékonyság hiánya

Jellemzően a negatív tünetek jelennek meg előbb, melyek sok más mentális zavar jelei is lehetnek, és előfordul, hogy csak évek múlva alakulnak ki a pozitív tünetek is - így gyakori, hogy a betegség korai szakaszában félrediagnosztizálják a betegeket, más bajokra következtetnek a kezdeti jelekből.

A fentebb említett kutatócsoport 56 ember mintáját vizsgálta meg egy PET (pozitron emissziós tomográfia, segítségével háromdimenziós képet nyerhetünk a test egy adott területéről) vizsgálattal. Ebből 14-nél találtak kockázatot a szorongás kialakulására, ezen kívül egy sor negatív tünetre, és pár pozitív tünetre, például tévképzetekre is fény derült.

14 személynél diagnosztizáltak skizofréniát, ők mind erős pozitív tüneteket produkáltak. A többi 28 résztvevő neurológiailag egészségesnek bizonyult a teszt során. A kutatók azt találták, hogy minél aktívabb volt a mikroglia, annál komolyabb, skizofréniára utaló tünetek jelentek meg a betegnél.

Ez az első alkalom, hogy az agyban lévő gyulladás közvetlenül visszavezethető a rendellenesség fejlődéséhez. A tény, hogy a mikroglia sejtek aktivitást mutattak a skizofrénia kezdeti stádiumában, különösen hasznosnak bizonyulhat a betegség korai diagnosztizálása során.

Megelőzhető-e a skizofrénia és a depresszió?

Dr. Oliver Howes, a pszichiátriai képalkotó csoport vezetője az MRC Klinikai Tudományok Központjában ígéretesnek nevezte a kutatást, mivel sikerült bebizonyítani, hogy a gyulladás az agyban skizofréniához, és más rendellenességekhez vezethet. Azt is elmondta, hogy a kutatások mostantól arra irányulhatnak, hogy megtudják, a különböző gyulladáscsökkentő kezelések megelőzhetik-e a skizofrénia kialakulását.

Nem ez volt azonban az év egyetlen fantasztikus felfedezése: egy korábbi kutatás arra a feltételezésre jutott, hogy a depresszió is köthető bizonyos gyulladásokhoz.

A tanulmány szerint a testünkben jelen lévő, jelzőmolekulaként működő citokin nevű proteinek ha veszélyt érzékelnek, gyulladást indukálnak a szervezetben, mely az agyat „betegségmegelőző" üzemmódba kapcsolja. Az már ismert, hogy a depressziós állapot közben szintén gyulladás van a szervezetben. A kutatás szerint ez két dolgot jelenthet: az egyik, hogy a depressziót egy immunreakció okozza, a másik pedig hogy gyulladáscsökkentő kezeléssel ápolni lehet, csakúgy, mint a skizofréniát.

Reméljük, hogy hamarosan sikerül összefüggést találni a gyulladások és a mentális betegségek között, és a közeljövőben sikerül hatékonyan kezelni - vagy akár megelőzni! - olyan kórokat, mint a skizofrénia vagy a depresszió.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!