rákkeltő szalonna és kolbász
Egészségmagazin.com   |   2015.11.10.

Tényleg rákkeltő a kolbász és a szalonna???? Utánajártunk!

Bár Magyarországon nem őshonos ünnep a Halloween, október végén mégis rémisztő hírek láttak napvilágot: elöntötte az internetet a WHO legújabb kutatásának eredménye, amely szerint a vörös húsok, és a magyarok kedvenc kolbásza, valamint szalonnája is rákkeltőnek számít. De mi az igazság? Tényleg rákot kaphatsz egy jó kis disznótorostól? Utánajártunk!

Félreértés ne essék, Halloween utórengéseként nem az a célunk, hogy mindenféle rémhírekkel riogassuk a kedves olvasóközönséget, ám úgy éreztük, szó kell hogy essen a WHO, vagyis az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének legfrissebb jelentéséről, amelyben a vörös húsokat és a feldolgozott hústermékeket rákkeltőnek bélyegezte.

Előre megnyugtatnánk mindenkit: természetesen ez nem azt jelenti, hogy soha többet nem ehetsz ilyen ételeket, ésszel kell ehhez a kérdéshez is hozzáállni. Nézzük a részleteket!

Miért félünk a ráktól?

A rák korunk talán legfélelmetesebb betegsége, ami rengeteg áldozatot szed, és amit a tudomány jelen állása szerint számottevően egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani. Számos esetben az orvostudomány jobban tisztában van az okokkal, mint a gyógymódokkal, és vannak olyan betegségtípusok, amelyeknek a gyógymódját egyáltalán nem is ismerik.

Modern világunkban számos veszély leselkedik ránk, ami később a rák kialakulásához vezethet: a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás mind-mind kockázatnövelő tényezők, és a WHO legújabb jelentésében a vörös húsokat és feldolgozott hústermékeket is erre a listára tette.

Mi az a WHO és miért hallgatunk rá?

A Wikipédia szerint „Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. (...) Fő feladatai: Világszintű iránymutatás az egészségügy területén; Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében; Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása. Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén."
Létezik a WHO-nak egy rákkal foglalkozó részlege, az IARC, (International Agency for Research on Cancer), vagyis nemzetközi rákkutató ügynökség. Ez a szervezet létrehozott egy rendszert, amelyben különböző kategóriák szerepelnek: az egyes kategóriákban szereplő dolgoknak különböző mértékű a rákkeltő hatása. Ezek a tényezők lehetnek a dohányzás, stressz, alkohol, UV sugárzás, a különböző feldolgozott ételek stb.

A vörös hús „az embereknél valószínűleg rákkeltő"

A WHO a közelmúltban a vörös húsokat a 2A kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy „az embereknél valószínűleg rákkeltő", a hasnyálmirigy- és prosztatarák kialakulása összefüggésbe hozható fogyasztásukkal. A vörös húsok csoportjába sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.

De mint általában, ezúttal sem minden fekete vagy fehér: a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezete és Terméktanácsa (VHT) a húsfeldolgozókat félti, szerintük a WHO félreinformálja a fogyasztókat. 
A VHT azt mondja, hogy a WHO által közzétett eredmények alapján nem bizonyított, hogy a vörös húsok rákkeltő hatásúak. A VHT a kutatási eredmények átgondolt, felelősségteljes értékelését és a fogyasztók tárgyszerű informálását sürgeti.

Szerintük a tenyésztésben alkalmazott genetikai fejlesztések kihatásaként például a sertéshús némely, élelmezési szempontból fontos tulajdonsága, tehát a zsírtartalma, koleszterintartalma, fehérjetartalma manapság már hasonló, egyes esetekben talán még jobb is, mint némely fehér húsé.

Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a sertéshúsipar követei a sertéshús zsírtartalmának redukálásáról szólnak, az IARC pedig nem a zsírtartalom alapján jelentette ki, hogy a feldolgozott hústermékek rákkeltőek.

Mitől lehet rákkeltő a vörös hús?

A WHO véleménye szerint nem maguk a húsok, hanem a feldolgozás során létrejövő, és a hústermékekbe kerülő rákkeltő anyagok bírnak baljóslatú tulajdonságokkal.

A vörös húsoknál sem arról van szó, hogy a zsír lenne a hibás, hanem az IARC gyanúja szerint az ilyen húsok elkészítése, főzése, sütése közben keletkezhetnek rákkeltő anyagok, például a hússütés különböző módjai közben képződött égéstermékek egy része kísérletekben rákkeltőnek bizonyult.
Azonban azzal kapcsolatban, hogy ezek az emberre nézve milyen kockázatot is jelentenek, nem vontak le egyértelmű következtetéseket.

Mellőzni kell az adalékanyagok túlzott használatát, és ha betartjuk a főzés, grillezés, sütés, pácolás szabályait, akkor elejét lehet venni a negatív hatások kialakulásának, tette hozzá a VHT.

Jó, de mi a helyzet a kolbász rákkeltő hatásával?

A szalonna, a sonka, a kolbász, a szalámi mind különleges helyet foglal el a magyarok szívében, és a tipikus magyar konyha részét képezik már régóta. A WHO ezeket az étkeket, a feldolgozott húsokat a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolta, mivel kísérletek alapján kapcsolatot találtak a fogyasztásuk és bélrák kialakulása között. Az IARC jelentése azt nyilatkozza, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús (ez kevesebb, mint két szelet szalonna) 18%-kal növelte a vastagbélrák kockázatát!

A világ rákkutatóit összetartó World Cancer Research Fund elég régóta kampányol a feldolgozott húsok fogyasztása ellen, és egyértelműen a rák kialakulásának kockázataként tartják azokat számon. A kutatók azt tanácsolják, hogy együnk annyira keveset a különböző felvágottakból, kolbászból, szalonnából, amennyire csak lehet.

Ha heti kevesebb, mint 500 gramm vörös húst (beleszámolva a marhát, a sertést és a bárányt is) fogyasztunk, az még nem fog megártani. Azonban túlzásokba sem szabad esni, a túl kevés hús fogyasztása a másik véglet. A húsok is tartalmaznak szervezetünk számára fontos tápanyagokat, fontos a bevitelük.

Fontos tehát a mértékletesség, mint oly sok más területen is. Figyelj oda a mozgásra, ne füstölj el naponta két doboz cigit két liter whisky társaságában, ne fogyassz minden nap 5 kiló húst és feldolgozott terméket, és nagy valószínűséggel megnövelheted életed várható időtartamát!