Válogatós a gyermekem. Ezt csak alapos körültekintés után jelenthetjük ki. Ugyanis igen nagy a különbség a válogatás és az annak tűnő étvágytalanság között. És ráadásul a szülők által elkövetett hibák miatt is kialakulhat hasonló helyzet. Emellett a mozgáshiány, a kevés friss levegő és az egyoldalú táplálkozás is mind-mind elvezethetnek a nem kívánt állapothoz.
reklám vége
Az étvágytalanság leginkább beteg gyereknél lép fel. A betegség elmúltával az étvágy újra megjön. Ilyenkor semmiképp sem kell az evést erőltetni, hiszen a szervezet a betegség leküzdésével van elfoglalva. Viszont a „nemevés" esetén is meg kell kapnia a gyereknek a korának megfelelő folyadékmennyiséget.
A betegségekkel összehozható étvágytalansággal szemben a válogatás legtöbbször nem is testi, hanem lelki eredetű. A kisgyerek gyakran az étkezés körüli problémák kapcsán tudja felhívni magára a figyelmet. Ilyenkor igyekszik a saját akaratát érvényesíteni. Ez adódhat abból, hogy túlzottan szabadjára engedik a szülők, de az is okozhatja a bajt, ha épp túl szoros a gyeplő. A túl méretesre szabott elvárásokból is érdemes alább adni, viszont a hasztalan semmittevés, vagyis az alulméretezett elvárások ellen is felléphet a gyerek azzal, hogy megpróbál problémát gerjeszteni az evés körül.
Az étvágytalan gyerekek általában keveset esznek. A válogatós gyerekek pedig csak néhány ételt hajlandóak elfogadni. Ez a „néhány" súlyosabb esetekben igen alacsony szám is lehet. Az igazán válogatós gyerek akkor sem vesz magához más ételt, ha már igazán éhes. Összefügghet-e a két helyzet? Az étvágytalanság okainak kiderítése mindenképp orvosi hatáskörbe tartozik. Okozhatja ezt az állapotot valamely krónikus légúti megbetegedés is. Ha ez az eset áll fenn, fel kell rá készülnünk, hogy az étvágytalanság nem fog egyik napról a másikra elmúlni.
De legyünk őszinték magunkkal! Mi nem tartunk kicsit az újdonságoktól?! Dehogynem. Nos, nem könnyű ez a gyermekeknek sem. Ahogy cseperednek, teljesen normális módon minden új ételtől megrettennek egy kicsit. Van, hogy már ránézésre kizárnak valamit az étkezésükből, és van, hogy folyamatosan ugyanarra az ételre vágynak. De a tegnapi kedvenc is lehet mára a múlté! Kell némi türelem célunk eléréséhez. Egyik gyerek könnyebben veszi az akadályokat, a másik nehezebben.
Megoldás lehet a közös étkezés, ahol a gyerek megkívánhatja, amit anya vagy apa eszik, és ahol a gyerek mintát kap. És ha jelen lehet az ételek elkészítésénél, nagyobb lesz a bizalma is a közösen elkészített fogáshoz. Fontos, hogy táplálkozásunkban is megjelenjen a rendszeresség. Legyenek nyugodtak az étkezés körülményei, és próbáljuk következetesen kialakítani az otthoni menüt! Ne főzzük mindig a gyerek kedvencét, de fogadjuk el, hogy tényleg vannak olyan ételek, amelyek nem lettek a kedvencei. A jutalmazást ne kössük össze az étkezéssel, és figyeljünk arra, hogy a gyerek nyomására lehetőleg ne kerüljenek egészségtelen ételek az egészségesek helyébe.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
