intelligencia
Egészségmagazin.com   |   2016.11.25.

Okosabb lesz a zenétől a gyerek

Az elmúlt években egymást érték a pro és kontra cikkek azzal kapcsolatban, jó-e zenét hallgatni a terhesség ideje alatt vagy sem. Nem csoda, ha mostanra teljes zűrzavar alakult ki, és már nem is tudod, hányadán állsz Mozarttal. Mostani cikkünkben azonban rendet teszünk a káoszban!

Zenét hallgatni jó dolog, ezzel a legtöbb ember egyetért. A harmonikus zene (és a komolyzene különösen) ugyanis nemcsak ellazít és megnyugtat, de sokakat egyfajta meditatív állapotba hoz, amikor szabadon kószál a fantázia. Ha belegondolsz, biztosan a te fejedben is felsejlik egy zilált hajú, megszállott festőművész-zseni képe, amint Wagner szenvedélyes dallamainak ütemére keni a festéket a vászonra. Sok okos ember, művész, tudós, gondolkodó nyilatkozta azt, hogy gyakran hallgat komolyzenét.

Komolyzene és baba-intelligencia

A zene tehát már most is összekapcsolódott az okos emberekkel, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy pár éve sokan azonnal ugrottak a hírre, miszerint a terhesség alatti zenehallgatás hatással lehet a baba képességeire. Milyen szépen és egyszerűen hangzik! Nincs más dolgod, csak hallgatni az andalító dallamokat, és okosabb lesz a gyermeked. Meseszerű...

Ezt a jelenséget nevezik Mozart-effektusnak: a kifejezést először egy Tomatis nevű tudós használta, aki a zenét terápiás célokra, gyógyításra használta. A zeneterápia kiváló alapot adott arra, hogy elterjedjen a gondolat: a zene gyógyít, fejleszti a gondolkodást, tehát a babáknak is jó. Mindezt azonban nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hiszen a kísérletek jó részét eleve nem babákon, hanem felnőtt embereken végezték. A későbbi kutatások során kiderült: az állítás, miszerint a zene okosabbá teszi a gyereket, nem bizonyítható.

Ez alapján sokan azt állítják, az egész elmélet humbug, semmilyen alapja nincs, el lehet felejteni. Itt azonban még nem ér véget a történet, hiszen nemrégiben újra felbukkantak olyanok, akik a „Mozart-effektus" mellett érvelnek.

baba intelligencia

A klasszikus zene segíti a babák fejlődését? Bebizonyítva!

A Washingtoni Egyetem nemrégiben olyan kutatási eredményeket publikált, amik egyértelműen bizonyítják: a babák agya pozitívan reagál a zenére.

A kutatók 9 hónapos babákat vizsgáltak és arra jutottak, hogy a kulcs a ritmikában rejlik. A zene ugyanis a beszédhez hasonlóan ritmusos dolog, amit azonban nem értünk meg rögtön, meg kell tanulni megérteni. A babák legfőbb feladata azonban épp a dolgok megértése és a megismerés: miközben figyelnek, fel kell ismerniük a különböző hangokat maguk körül, a zene pedig segíthet ennek a készségnek a kifejlődésében. A nyelvben nagyon fontos a ritmus, az, hogy az egyes szótagokat hogyan ejtik ki. Gondolj bele, milyen nehéz megérteni néhány (például külföldi) ember beszédét, aki a megszokottól eltérő ritmusban beszél, nem tudod eldönteni, hol kezdődnek és végződnek az egyes szavak, és mit jelentenek a hangsúlyok. Nos, a babák pont ebből a helyzetből indulnak:
A washingtoni kísérletben szereplő gyerekekkel zenét hallgattattak, miközben szüleik ölében ültek, és egy játékkal vagy a kezükkel doboltak a zene ütemére. Egy hét után a babák elkezdték érteni (és érezni) az ütemet, és reagáltak arra, ha rossz, diszharmonikus dallam keveredett a zenébe. A tudósok szerint ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a zene segítségével a gyerekek képességei fejleszthetők, és hamarabb lesznek képesek beszélni is, mivel a zene segíti a beszédhez is szükséges agyi területek fejlődését. Érdekes, ugye?

Zenehallgatás az anyaméhben

A Washingtoni Egyetem kutatási eredményei jóval meggyőzőbbek és életszerűbbek, mint a korábbiak, amik nagyjából csak a várandós anyuka hasára helyezett hangszóróig jutottak el.

Úgy tűnik, hogy a zene valóban elősegítheti a gyerekek fejlődését, ha nem is rögtön az anyaméhben, mint azt sokan gondolták. Mindez nem jelenti azt, hogy a babák „okosabbak" lesznek a zenétől, pusztán azt, hogy a zene segíti a kis Mozartok képességeinek fejlődését. Nem képez zseniket, de segít, hogy gyorsabban és hatékonyabban tanulják meg az őket ért ingerek feldolgozását - ez pedig önmagában is jó hír. Bebizonyosodott tehát, hogy a zene intelligencia-fejlesztő erejének igenis van alapja, még ha kicsit máshogyan is, mint elsőre gondoltuk.