Magyarországon az egyik leggyakrabban előforduló daganat a nők körében a mellrák, amely majdnem az esetek felében halállal végződik. Ez a betegség általában az idősebb korosztályt érinti, de egyre gyakrabban fordul elő a fiatalabb nők esetében is - ezért fontos, hogy mindenki odafigyeljen saját állapotára. Egy kutatás eredményei miatt ez még fontosabbá vált, hiszen egy újabb szövődményre derült fény.
reklám vége
Az emlőrák (vagy mellrák) az emlő sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés, ami leggyakrabban annak mirigyszövetéből, illetve a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú elváltozás. A tüdőrák után ez a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon, Magyarországon évente mintegy 5-6000 új esetet regisztrálnak.
Mivel az emlő férfiakban és nőkben ugyanazokból a szövetekből épül fel, az emlőrák férfiakban is kialakulhat. Férfiaknál a mellrák gyakorisága század akkora, mint a nőknél, de a rákos esetek túlélési esélye statisztikailag megegyezik a nőknél és a férfiaknál.
A rák vagy rosszindulatú daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek ellenőrizhetetlen módon osztódni kezdtek. Az emlőrák esetében az emlő hámszövet egyes sejtjei megváltoztatják a normális működésüket, és kórossá válnak. A probléma, hogy ezek bizonyos idő után a szervezet keringési rendszerén keresztül a test többi részébe is szétszóródhatnak és tovább növekedhetnek.
Az emlőrákok túlnyomó többsége az emlőmirigyek kivezető járatai, a tejutak (duktuszok) hámbéléséből indul ki, ezért ezeket duktális daganatoknak nevezik. Az emlőrákok kisebbik hányada az emlőmirigyek hámbéléséből ered, ezeket lobuláris karcinómának nevezik. Mind a duktális, mind a lobuláris ráknak ismert olyan korai formája, amikor a rák még nem törte át a tejvezeték vagy mirigy alaphártyáját, ezeket helyben növő (in situ) karcinómának hívják.
Az emlőrák többnyire fájdalmatlan, sőt, minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy megjelenése rosszindulatú daganatra utal. Éppen ez a fájdalmatlanság az, ami a betegeket megtéveszti, és ami miatt sokszor hónapokkal, évekkel a csomó észlelése után fordulnak orvoshoz, gyakran már csak akkor, mikor a daganat jelentős nagyságot ért el, és az emlő bőre kisebesedett.
Mindenkinek ajánlott felkeresni az orvost, amikor:
Az emlőrák diagnózisa hármas vizsgálattal történik, amely magában foglalja a fizikális vizsgálatot (tapintás révén), mammográfiát és/vagy emlőultrahangot (nem szült nőnél először csak emlőultrahang történik, és elváltozás esetén végeznek mammográfiát), illetve a mintavételt a csomóból. Ez utóbbit aspirációs biopsziának nevezik, s akkor végzik el, ha a mammográfia tumorgyanús elváltozást mutatott ki.
Amennyiben a vizsgálatok emlőrákot igazolnak, akkor szakorvosokból álló orvos csoport határozza meg az alkalmazandó terápiát. A kezelésben többféle módszert használnak, és gyakran azok kombinált alkalmazására kerül sor. A kezelés lehetőségei a műtéti beavatkozás (ennek egyre több formája létezik), illetve a sugár- és kemoterápia.
Különösen fontos, hogy odafigyeljünk egészségünkre - ezt támasztja alá az emlőrák egy újabb veszélyének azonosítása is. A Sheffieldi Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy az áttétes mellrák az esetek 85 százalékában egyéb szervek mellett a csontokban is károkat okozhat.
A brit és a dán kutatók felfedezték, hogy a mellrák áttétes formáinál a vérben magasabb egy enzim, a LOX (lipoxil-oxidáz) szintje, amit tumorsejtek termelnek. Korábbi kísérletek azonban kimutatták, hogy a LOX-enzim megzavarja a csontátépülés élettani folyamatát, így károsodik a szerkezete, szövethiányok alakulnak ki.
Azonban ez a folyamat megállítható, gyógyszeres kezelés hatására megakadályozható a csontáttétek képződése. Azonban ehhez időben észre kell venni a problémát, amihez elengedhetetlen az önvizsgálat.
Láthatjuk tehát, hogy egy nagyon komoly betegségről van szó, amely akár a csontokat is megtámadhatja. Fontos tehát a folyamatos ellenőrzés és odafigyelés, hogy elkerülhető legyen a nagyobb probléma.
