A vegán életmódra való váltás nem tartozik a legegyszerűbb folyamatok közé, bármennyire sziklaszilárd eltökéltség áll is az elhatározás mögött. Hatványozottan rögös ez az út azoknak, akik azelőtt rendszeresen fogyasztottak húst, tejtermékeket és cukrozott élelmiszert. Azért, hogy ne érjen minket meglepetés, nézzük át nagyvonalakban, mi játszódik le a szervezetünkben, ha teljesen kizárjuk az állati eredetű készítmények bevitelét!
Az eltökéltségnek hatalmas jelentősége van a vegán életmód kialakításának kezdő lépéseinél, hiszen az számos olyan lemondással jár, amivel még eddig nem biztos, hogy szembesültünk. Egy szaftos steak kísértésével még úgy ahogy elbánunk, viszont a cukros ételek ignorálása már nagyobb fejtörést okozhat.
Mentségünkre szólva, amikor egy kis extra nassolni valóra vágyunk, nem biztos, hogy a gyengeség jelei mutatkoznak rajtunk, de annál inkább komoly biokémiai folyamatok eredménye. A huzamosabb ideig tartó alacsony szénhidrát tartalmú étrend mellett hormoningadozás is állhat a késztetés mögött. A premenstruációs szindróma és a túl sok stressz is első számú okozói a cukoréhségnek, így, ha tehetjük, időzítsük a vegán életmódra való átállást egy stresszmentesebb periódusra.
A vegán étrendnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre, amelyekből jó párat akár már néhány héttel az első saláták elfogyasztása után is észrevehetünk. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vörös húsban, a tejtermékekben és a tojásban is vannak olyan anyagok, amelyek nélkülönözhetetlenek a szervezetünk tökéletes működéséhez. A jó hír azonban az, hogy megfelelő odafigyeléssel és mindent lefedő, teljes értékű étrenddel betömhetjük ezeket a réseket.
A legtöbb vegán étrendet követő egyén már az első néhány hét után energikusabb közérzetről és jobb minőségű alvásról számol be. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nehéz húsok és a zsír megemésztése több energiát igényel a szervezetünktől, ráadásul a magasabb rosttartalmú zöldségek stabilabb vércukorszintet is biztosítanak. Ugyanebből az okból kifolyólag a bélflóránk is helyreáll, mivel jótékony baktériumok egész arzenálját szabadítjuk az emésztőszerveinkre.
A vegán étrend egyik legszembetűnőbb kísérője a gyors és hatékony fogyás. Az állati eredetű fehérjék jóval több kalóriát tartalmaznak a növényi fehérjéknél, ráadásul a testzsírcsökkenés akkor sem zárható ki, ha ugyanannyi „vegán-kalóriát" viszünk be, mint egy átlagos, hússal megspékelt étkezés esetén. A zöldségek és a gyümölcsök számos olyan vitamin és ásványi anyag forrásai, amelyek jó szolgálatot tesznek a bőrünknek. Sőt, ha a tejtermékeket is magunk mögött hagyjuk, jó eséllyel búcsút mondhatunk a pattanásoknak és az aknénak is.
A tisztán növényi alapú, vegán étrendre való átállásnak negatív hozományai is lehetnek. Ha azt vesszük észre, hogy egy idő után másképp érezzük az ízeket, a jelenség cinkhiányra utalhat. Pótlásként mindenképp fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, lencsét és zöldborsót. Hasonló a helyzet a jóddal is. Koncentrációs zavarok és a fejfájás csak a kezdeti tünetei a pajzsmirigy-alulműködésnek. Szerencsére egy fél teáskanál jódozott sóval fedezhetjük a napi szükséges jód adagunkat.
Vannak olyan esszenciális vitaminok és ásványi anyagok, amelyek csak nyomokban vagy egyáltalán nem találhatóak meg a zöldségekben és gyümölcsökben. A hiánybetegségek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat feltétlenül pótolnunk kell. A csontok és az izmok egészségéért felelő kalcium (brokkoli, spenót, bab), a gyulladásgátló hatású Omega 3 zsírsavak (chia mag, kelkáposzta) és a vérképzésért felelő B12 vitamin (dúsított növényi tejek) csak néhány a sok közül, amelyek különösebb figyelmet érdemelnek. Mielőtt tehát belefognánk a vegán életmódba, alaposan járjuk körbe a témát, lehetőleg orvosi segítséggel karöltve!