A skizofrénia egy kóros mentális állapot, amelyet az elmefolyamatok összeomlása; a gondolatok, érzések és cselekedetek közti összhang szétesése; érzékcsalódások; valamint gyakran hallucinációk jellemeznek. Kialakulásában közrejátszanak genetikai és környezeti hatások is, de eddig nem találták az összefüggést a tünetek hátterében - azonban amerikai kutatók nemrég kapcsolatot fedeztek fel a biológiai változások között.
A betegség elnevezése a görög eredetű „szkhizein" - hasadás és a „phren" - elme szavak összetételéből származik. Eugene Bleuler, osztrák pszichológus alkotta meg a fogalmat 1911-ben. Ez az elme betegsége, leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve a rendezetlen beszéd és gondolkodás.
A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), húsz-negyven százalékban pedig a serdülőkor táján jelentkeznek a tünetek.
Az eddigi vizsgálatok alapján a személyiség szétesés néha lassan, máskor pedig hirtelen, heves zavarodottsággal és érzelmi nyugtalansággal alakul ki - amelyeknek két fő oka van, a genetika és a környezet.
A skizofrénia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Azoknak az embereknek, akiknek a családjában már előfordult a betegség, húsz-negyven százalékkal nagyobb az esélye van arra, hogy kialakuljon a skizofrénia. A genetikai okokat bizonyítja továbbá, hogy a veszélyeztetettség a rokonsági fokkal arányosan nő. Tehát például míg az egypetéjű ikrek 40-50 százalékban betegszenek meg, addig más testvérek esetében ez a szám mindössze 8-10 százalék. Valószínű, hogy sok gén érintett a betegség kialakulásában, de ezek mindegyike nem ismert még.
A skizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik a lakókörnyezet, a droghasználat és a születés előtti stressz hatása. Magának a nevelési stílusnak valószínűleg nincs hatása a skizofrénia kialakulására, de a támogató szülők pozitív hatással vannak a betegség kezelésére. További fontos környezeti tényezőnek számítanak a szociális elszigetelődéssel és a bevándorlással összefüggő hátrányos társadalmi helyzet, a faji megkülönböztetés, a családi kapcsolatok működési zavarai, a munkanélküliség és a rossz lakhatási körülmények.
A különböző genetikai és környezeti hatások tehát elősegítik a betegség kialakulását, amelynek megannyi különböző tünete fordulhat elő.
A betegség tünetei igen sokfélék és változatosak lehetnek, amelyek időről-időre különbözőképp mutatkoznak meg a betegeken. Néha nagyon zaklatottak vagy izgatottak lehetnek, máskor rendkívül nyugodtak vagy akár mozdulatlanok.
A betegek esetében gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vonatkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre. Ezeken felül sokszor nem viselkednek megfelelően, koordinálatlan a mozgásuk. Problémájuk lehet a személyes higiéniával, és - akár emiatt is - gyakran szeparálódnak el a társaságtól.
A szakemberek régóta igyekeznek megfejteni a rendellenességgel járó hallucinációk és furcsa viselkedések okait, és három idegi elváltozás felelősségét mutatták ki. Eddig ezeket függetlennek gondolták, azonban egy új kutatásnak köszönhetően megtalálták az összefüggést.
A skizofrénia tüneteinek eddig három okát sikerült felmérni a kutatóknak, az agyi idegsejtek kevesebb a nyúlványát, a hiperaktív neuronokat és túlzott dopamintermelést. Ezek között eddig nem találtak kapcsolatot, de az amerikai Duke Egyetem kutatóinak sikerült ezt felkutatni, ugyanis szerintük ezek visszavezethetőek ugyanannak a génnek a hibás működésére. Ez a felfedezés új kezelési módszerhez vezethet, amely a betegség mögött meghúzódó okot célozhatja meg, és nem a skizofrénia látható tüneteit.
Tehát az új felfedezés eredményeit összegezve kiderült, hogy miként tudja a gén mutációja kiváltani a három elváltozást, és hogy ez hogyan tudja előidézni a pszichiátriai betegséget. Ennek köszönhetően lehetségessé válhat új kezelési módszer kifejlesztése, amely nagyban megsegítené a betegek helyzetét.