szertorna
Egészségmagazin.com   |   2015.06.12.

Amit a szertornáról tudnod kell

A torna megosztó sport. Egyrészt felemelő látványt nyújt, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a tornászok egy részének nem nemének és életkorának megfelelő az alkata.

A tornászok világában játszódó Fehér tenyér című film kíméletlenül közvetítette a néző felé azt a fizikai és lelki terrort, amelyet a tornász gyermekeknek el kell viselni az eredményesség érdekében. Az erőszak-alapú tornásznevelés talán már a múlté, de biztos, hogy a sikerig, az eredményig minden tornász számára nagyon rögös, időnként veszélyes és fájdalmakkal teli út vezet.

Szakemberek is figyelmeztetik a szülőket, hogy egyes sportok túl korai kezdése károsan befolyásolhatja a gyerek fejlődését. Ezek közé tartozik a talajtorna is. A legtöbb veszélyt a sérülések, a csont- és ízületi bántalmak jelentik. Amikor a gyerek még nő, a csont- és ízületi kapcsolódások különösen sérülékenyek.

A túl sok nyújtó gyakorlat miatt nem a legjobb a gyerekeknek. A több ízület állandó lazítása miatt az ezt a sportot űző gyerekek később más sportra kevésbé lesznek alkalmasak. Focizásról, kézilabdázásról például biztosan lemondhatnak, mert azokhoz kötött ízületek kellenek.

Vitathatatlan, hogy a szertorna rendkívül szép tartást ad, de a nyújtó-, a gyűrű- és a gerendagyakorlatok következtében miatt csontdeformitások jelentkezhetnek, megnyúlt szalagok, gerinc-, valamint ízületi problémák léphetnek fel.

Testgyakoroldák

Magyarországon az első nyilvános tornaegylet 1819-ben nyitotta meg a kapuit, majd folyamatosan sorra alakultak az akkoriban testgyakoroldának hívott tornatermek. A versenyszerű tornasport első bajnokságát 1905-ben szervezték hazánkban.

A magyar versenyzők többnyire nincsenek a nemzetközi élvonalában, ám rendre megjelenik egy-egy tehetséges fiatal, aki aranyéremre is esélyes. Magyar Zoltán, Borkai Zsolt, Csollány Szilveszter, Ónodi Henrietta, Berki Krisztián - néhányan az aranyérmesek közül.

A szertorna elemei

A torna, a szertorna az ókortól napjainkig a három alapsportág közé tartozott. A szertorna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág. A férfi szertorna gyakorlatai a talaj, a gyűrű, a korlát, a lólengés, a nyújtó és az ugrás. A női versenyeken is megvan a talaj és az ugrás, továbbá a gerenda és a felemás korlát.

A gyakorlatokat általában hat bíró és egy döntőbíró minősíti: 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak, tizedes pontossággal.

Talajtorna - Egy 12×12 m-es rugalmas szőnyegen különböző ugrásokból, forgásokból, körözésekből, kézállásokból és más erőelemekből álló gyakorlatsort mutatnak be a versenyzők. A nők zenei aláfestéssel tornáznak.

Ugrás - Az ugrást korábban lóugrásnak nevezték. A mai ugrószer körülbelül 1×1 m felületű, speciális kialakítású tornaszer. Magassága férfiak esetén 1,35 m, nőknél 1,25 m. Az ugrást a versenyzők nekifutásból, rugós dobbantóról hajtják végre. A szert két kézzel érintik, azon megtámaszkodva a test hossz- és keresztiránya mentén forgásokat végeznek, majd a kijelölt érkezési helyen fognak talajt.

Gyűrűgyakorlat - A gyűrű férfi tornaszer - két fa karika, amelyek a talaj felett 255 cm-re lógnak. A gyakorlatot a versenyzők nyugalmi függeszkedő testhelyzetből kezdik, és lendületi, erő- és tartásos elemekből összeállítva hajtják végre.

Korlátgyakorlat - A korlát két párhuzamosan elhelyezett farúd. A korlát rudainak hossza 3,5 m, egymástól mért távolságuk - állítható módon - 42-52 cm, és egy állványszerkezeten 1,7 m magasságban vannak elhelyezve. A gyakorlat a férfi tornászok lendületi, forgásos és egyensúlyi elemekből állítják össze, gyakran erőelemekkel kiegészítve.

Lólengés - A ló hosszúsága 1,6 m, 1,1 m magas. A lólengés gyakorlatsora csak lendületi elemekből állhat. A lólengés két legnehezebb elemét magyar tornászok mutatták be, és róluk nevezték el: Magyar-vándor - Magyar Zoltán, Sivadó-vándor - Sivadó János.

Nyújtó - A nyújtó egy acélrúd, amelynek az átmérője 28 mm, hossza 2,4 m, és a talajtól 2,80 m magasságban rögzítik. A nyújtógyakorlat kizárólag lendületi elemekből állhat: körökből, fordulatokból, szaltókból.

Gerenda - A női szertorna gerendája 5 m hosszú és 10 cm széles, felületén filcréteget helyeznek el. A gerenda magassága 120 cm. A gyakorlatok elemei az egyensúlyérzékre épülnek: lépések, forgások, szaltók és egyéb elemek.

Felemáskorlát - A felemáskorlát két, egymással párhuzamosan elhelyezett farúd. A rudak magassága eltérő: 155 cm és 240 cm. A felemás korláton bemutatott gyakorlatok némiképp a nyújtógyakorlatokra emlékeztetnek: fellendülések, fordulatok, szökkenések, billenések sorozata alkotja.

London olimpiai bajnoka 4 évesen kezdte

Berki Krisztián alig múlt még négy éves, amikor tornázni kezdett.

Állandóan a szőnyegporolón lógott, amire felfigyelt a szomszéd tornaedző. 22 év, sok kínlódás és a fájdalom kellett ahhoz, hogy a dobogó élére állhasson. Szerinte megérte!

A szertorna nem a harcról, nem a másik legyőzéséről szól. Van egy tiszta helyzet: a szer és a sportoló. A sportolónak saját magát kell legyőzni, hogy a legjobb lehessen.



Cikkajánló

Feliratkozás a magazin híreire
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot
Elolvastam és elfogadom a felhasználói feltételeket
Hozzájárulok, hogy részemre a Green Code Media Kft a jövőben hírlevelet küldjön