Biztos, hogy hallottál már a placebo-hatásról: ez az, amikor nem kapsz gyógyszert, mégis jobban vagy. De mit is takar a jelenség egészen pontosan, és vajon valóban hatással van-e az egészségedre? Ezt boncolgatjuk a mai cikkben.
reklám vége
A placebóról valószínűleg mindenkinek más jut eszébe. Egy étel vagy ital, esetleg egy tevékenység, de a lényegük ugyanaz: segítenek valamilyen kellemetlen tünet megelőzésében, vagy kezelésében anélkül, hogy kimutatható hatóanyagtartalmuk lenne. Mégis hogyan lehetséges, hogy ennyi minden válhat placebóvá? A válasz a fogalom definíciójában rejlik: placebónak minősülhet minden olyan dolog, tévhit, vagy külső tényező, amely ténylegesen nem rendelkezik gyógyhatással, azonban beindítja az agyunk öngyógyító folyamatait.
A placebo története nagyon régre nyúlik vissza, az orvosok már régóta „sejtették", hogy betegségeket nem csak gyógyszerekkel lehet gyógyítani. A 2. világháborúban például előfordult, hogy egy amerikai ápolónő sóoldatot adott a katonáknak, miután elfogyott a fájdalomcsillapító. Bár ennek semmi orvosi alapja nem volt, a fájdalmak viszont valóban enyhültek...
A '70-es években már komoly kísérleteket végeztek a placebóval kapcsolatban, és arra jutottak, hogy az összes felhasználási területe közül talán a fájdalomcsillapítás az, amire legalkalmasabb. Lehet, hogy már te is tapasztaltad például fejfájás esetén, hogy már abban a pillanatban jobban érezted magad, amikor lenyelted a gyógyszert - még mielőtt egyáltalán eljutott volna a gyomrodig.
Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a placebo készítmények és az ópiátok ugyanazon az agyi területen fejtik kihatásukat, vagyis bizonyítható, hogy valódi elváltozást okoznak az agyban. A placebo nem csak pirula lehet, ma már egészen különleges placebókat is használnák a nagyvilágban: Kínában például madzsonggal érzéstelenítik a betegeket. Ez nem egy por, vagy gyógynövény, hanem egy játék, ami komoly koncentrációt igényel, és elvonja a beteg figyelmét a fájdalomról.
De figyelemelterelésre használnak zenét vagy filmet is - van már olyan fogorvos, akinél kényelmesen mozizhat az ember a beavatkozás alatt, hogy ne arra figyeljen, mi történik a szájában. Klassz lehet, nem?
Bármelyik terápiát is választja az ember, a legfontosabb, hogy elterelje a figyelmét a fájdalomról.
Hallottad már a „nocebo" kifejezést? Ne aggódj, ha nem, ezt a fogalmat ritkán használjuk, holott a jelenséggel már szinte mindenki találkozott: ez az a helyzet, amikor a gyógyszernek, kezelésnek hatnia kellene, mégsem működik valamiért. Itt szintén az emberi agy a ludas: ha nem bízol az orvosodban, a kezelésben, vagy csak egyszerűen rossz a közérzeted, simán előfordulhat, hogy nem leszel jobban a terápia ellenére sem.
A jelenség feltételezhetően több elemből áll össze, de az egészen biztos, hogy kell valamilyen elvárás a "terápiával" szemben. Vagyis el kell hinned, hogy az adott dolog javítani fog az egészségi állapotodon. A placebo-hatás nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá semmilyen korábbi pozitív tapasztalat, egészen addig, amíg a hited megvan.
Anatómiai szempontból szükség van még egy nagyon fontos összetevőre, ez pedig az agy asszociációs kérge. Ez felel ugyanis a gondolkodásunkért, és a cselekvésünk irányításáért. Ha ez a terület nem működik teljes mértékben, akkor a betegnél nem működhet semmilyen placebo. Ezen túl nélkülözhetetlenek a folyamatban a frontális agykérgi funkciók, valamint a limbikus rendszer. Az utóbbi gondoskodik ugyanis a tudatos és a testi működések közti átmenet biztosításáról.
Tegyük fel, hogy beteg vagy és szeretnél meggyógyulni. Ehhez valamilyen külső segítséget vársz el, vagyis, hogy valami, vagy valaki segítsen neked ebben. Ez a külső behatás lehet a placebo, amely képes megváltoztatni a viselkedésed, amit Te a placebo hatásaként fogsz értékelni. Így jön létre az az önerősítő kör, amely hatással van a szervezeted öngyógyító képességére.
Bizonyos esetben tehát a hit is gyógyíthat, így a csodák, és a csodaszerek is hatásosak lehetnek, még akkor is, ha tudományosan nem bizonyítható a működésük. Mi mégsem javasoljuk, hogy betegség esetén csupán a csodát várd: érdemes azért a bevált módszerekkel is siettetni a gyógyulást!
Tudod, semmilyen csodaszer nem helyettesítheti azt, hogy felkeresd az orvosod és pontos diagnózist kapj a problémádról...
Fontos tudni azt is, hogy a placebók csak olyan betegségeket kezelnek, amikkel a szervezet öngyógyító képessége is megbirkózik: nagyon jók fájdalomcsillapításra, vagy egy egyszerű megfázásra, de például a daganatos betegségekre, vagy az örökletes problémákra gyakorlatilag nincsenek hatással.
A placebónak az orvoslásban történő alkalmazásáról világszerte megosztó vélemények vannak. Az amerikai orvosi egyesület álláspontja szerint a placebók alkalmazhatóak terápiákban, de csak akkor, ha erről tájékoztatják a beteget. Ez persze befolyásolhatja az eredményt, hiszen ha tudod, hogy placebót kapsz, akkor máris kevésbé hiszel a gyógyhatásában, ugye?
Ezzel szemben a német orvosi kamara megengedőbb, úgy gondolják, ha ez a beteg gyógyulását segíti, akkor nincs etikai kifogás a használatuk ellen.
Hazánkban Gyurkovits Kálmán, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság tagja nyilatkozott a közelmúltban a kérdésben: a szakember úgy véli, hogy a gyermekorvoslásban nincs helyük a placebóknak, még akkor sem, ha a gyerekeknél figyelhető meg a legintenzívebb hatás.
