placebo, placebo-hatás
Egészségmagazin.com   |   2015.12.29.

A placebo-hatás igazi természete

Biztos, hogy hallottál már a placebo-hatásról: ez az, amikor nem kapsz gyógyszert, mégis jobban vagy. De mit is takar a jelenség egészen pontosan, és vajon valóban hatással van-e az egészségedre? Ezt boncolgatjuk a mai cikkben.

A placebóról valószínűleg mindenkinek más jut eszébe. Egy étel vagy ital, esetleg egy tevékenység, de a lényegük ugyanaz: segítenek valamilyen kellemetlen tünet megelőzésében, vagy kezelésében anélkül, hogy kimutatható hatóanyagtartalmuk lenne. Mégis hogyan lehetséges, hogy ennyi minden válhat placebóvá? A válasz a fogalom definíciójában rejlik: placebónak minősülhet minden olyan dolog, tévhit, vagy külső tényező, amely ténylegesen nem rendelkezik gyógyhatással, azonban beindítja az agyunk öngyógyító folyamatait.

Mitől lesz valami jó placebo?

A placebo története nagyon régre nyúlik vissza, az orvosok már régóta „sejtették", hogy betegségeket nem csak gyógyszerekkel lehet gyógyítani. A 2. világháborúban például előfordult, hogy egy amerikai ápolónő sóoldatot adott a katonáknak, miután elfogyott a fájdalomcsillapító. Bár ennek semmi orvosi alapja nem volt, a fájdalmak viszont valóban enyhültek...

A '70-es években már komoly kísérleteket végeztek a placebóval kapcsolatban, és arra jutottak, hogy az összes felhasználási területe közül talán a fájdalomcsillapítás az, amire legalkalmasabb. Lehet, hogy már te is tapasztaltad például fejfájás esetén, hogy már abban a pillanatban jobban érezted magad, amikor lenyelted a gyógyszert - még mielőtt egyáltalán eljutott volna a gyomrodig.

Hogy mennyire lesz tapasztalható a placebo-hatás, az több tényezőtől is függ:

  • orvos-beteg kapcsolat: Egy számodra nem szimpatikus, vagy esetleg nem hiteles, esetleg kifejezetten ellenszenves orvos tanácsát kevésbé fogadod meg, vagy ha mégis, akkor fenntartásokkal fogod kezelni. Így fordulhat elő, hogy az agyad akár még a gyógyszer hatékonyságát is felülírhatja.
  • szervezet öngyógyító képessége: egyes személyeknél jóval hatékonyabban működnek ezek a szerek. Hogy mért vannak személyenkénti eltérések, arra még nincs tudományos magyarázat.
  • szerek színe, mérete, alakja beadási módja: hihetetlen, de nagymértékben befolyásolja a placebo hatást, hogy az adott szer milyen fizikai vagy felhasználási tulajdonságokkal bír.

A kísérletekkel igazolt placebo-hatás

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a placebo készítmények és az ópiátok ugyanazon az agyi területen fejtik kihatásukat, vagyis bizonyítható, hogy valódi elváltozást okoznak az agyban. A placebo nem csak pirula lehet, ma már egészen különleges placebókat is használnák a nagyvilágban: Kínában például madzsonggal érzéstelenítik a betegeket. Ez nem egy por, vagy gyógynövény, hanem egy játék, ami komoly koncentrációt igényel, és elvonja a beteg figyelmét a fájdalomról.

De figyelemelterelésre használnak zenét vagy filmet is - van már olyan fogorvos, akinél kényelmesen mozizhat az ember a beavatkozás alatt, hogy ne arra figyeljen, mi történik a szájában. Klassz lehet, nem?

Bármelyik terápiát is választja az ember, a legfontosabb, hogy elterelje a figyelmét a fájdalomról.

A nocebo-hatás

Hallottad már a „nocebo" kifejezést? Ne aggódj, ha nem, ezt a fogalmat ritkán használjuk, holott a jelenséggel már szinte mindenki találkozott: ez az a helyzet, amikor a gyógyszernek, kezelésnek hatnia kellene, mégsem működik valamiért. Itt szintén az emberi agy a ludas: ha nem bízol az orvosodban, a kezelésben, vagy csak egyszerűen rossz a közérzeted, simán előfordulhat, hogy nem leszel jobban a terápia ellenére sem.

Hogyan működik a placebo-hatás?

A jelenség feltételezhetően több elemből áll össze, de az egészen biztos, hogy kell valamilyen elvárás a "terápiával" szemben. Vagyis el kell hinned, hogy az adott dolog javítani fog az egészségi állapotodon. A placebo-hatás nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá semmilyen korábbi pozitív tapasztalat, egészen addig, amíg a hited megvan.

Anatómiai szempontból szükség van még egy nagyon fontos összetevőre, ez pedig az agy asszociációs kérge. Ez felel ugyanis a gondolkodásunkért, és a cselekvésünk irányításáért. Ha ez a terület nem működik teljes mértékben, akkor a betegnél nem működhet semmilyen placebo. Ezen túl nélkülözhetetlenek a folyamatban a frontális agykérgi funkciók, valamint a limbikus rendszer. Az utóbbi gondoskodik ugyanis a tudatos és a testi működések közti átmenet biztosításáról.

Tegyük fel, hogy beteg vagy és szeretnél meggyógyulni. Ehhez valamilyen külső segítséget vársz el, vagyis, hogy valami, vagy valaki segítsen neked ebben. Ez a külső behatás lehet a placebo, amely képes megváltoztatni a viselkedésed, amit Te a placebo hatásaként fogsz értékelni. Így jön létre az az önerősítő kör, amely hatással van a szervezeted öngyógyító képességére.

Bizonyos esetben tehát a hit is gyógyíthat, így a csodák, és a csodaszerek is hatásosak lehetnek, még akkor is, ha tudományosan nem bizonyítható a működésük. Mi mégsem javasoljuk, hogy betegség esetén csupán a csodát várd: érdemes azért a bevált módszerekkel is siettetni a gyógyulást!

Tudod, semmilyen csodaszer nem helyettesítheti azt, hogy felkeresd az orvosod és pontos diagnózist kapj a problémádról...

Fontos tudni azt is, hogy a placebók csak olyan betegségeket kezelnek, amikkel a szervezet öngyógyító képessége is megbirkózik: nagyon jók fájdalomcsillapításra, vagy egy egyszerű megfázásra, de például a daganatos betegségekre, vagy az örökletes problémákra gyakorlatilag nincsenek hatással.

A placebo körüli viták

A placebónak az orvoslásban történő alkalmazásáról világszerte megosztó vélemények vannak. Az amerikai orvosi egyesület álláspontja szerint a placebók alkalmazhatóak terápiákban, de csak akkor, ha erről tájékoztatják a beteget. Ez persze befolyásolhatja az eredményt, hiszen ha tudod, hogy placebót kapsz, akkor máris kevésbé hiszel a gyógyhatásában, ugye?

Ezzel szemben a német orvosi kamara megengedőbb, úgy gondolják, ha ez a beteg gyógyulását segíti, akkor nincs etikai kifogás a használatuk ellen.

Hazánkban Gyurkovits Kálmán, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság tagja nyilatkozott a közelmúltban a kérdésben: a szakember úgy véli, hogy a gyermekorvoslásban nincs helyük a placebóknak, még akkor sem, ha a gyerekeknél figyelhető meg a legintenzívebb hatás.