A különböző időszakok során óráinkat is át kell állítanunk, hogy összhangba kerüljön az élet a nap „ébrenlétével". Azonban ez az átállítás kevésbé megy könnyen végbe a szervezetünkben, komoly egészségügyi következményei lehetnek a tavaszi és az őszi óraátállításnak.
reklám vége
Az élet nagy körforgásához hozzátartozik az évszakok váltakozása, a kevesebb napsütéses órák száma ősszel és télen, a hosszabb nappalok tavasszal és nyáron. Mindennek rengeteg hatása van az egészségre, kezdve a szinte mindenki által jól ismert - és talán ismerősként köszöntött - tavaszi fáradtsággal és folytatva a téli depresszióval.
Az óraátállítás ideiglenesen felborítja a bioritmusunkat és befolyásolja a kortizol és a melatonin hormonok termelődését. Előbbi szervezetünk segítségére van a stressz elleni küzdelemben, ezért antistresszhormonként is emlegetik, jelenléte elengedhetetlen fontosságú az egészségünk megőrzése céljából. A melatonin irányítja az alvásciklust, ezért termelődésének megváltozása alvásproblémákat eredményezhet.
Az ausztrál II. Erzsébet királynő Orvosi Központ kutatói az átállás kortizolszintre gyakorolt hatását vizsgálták meg. Különböző évszakokban, összesen 13 éven át vettek vérmintát emberektől, amelyeken különböző teszteket futtattak le. Az így kapott eredmények világosan igazolják a kortizol termelődése és az évszakok összefüggését - kimutatták ugyanis, hogy a napkelte időpontjának későbbre tolódása növeli a termelődést. Bizonyították továbbá, hogy a tavaszi óraeltolódás a reggeli „kortizol csúcs" megjelenését is későbbre tolja, aminek köszönhetően igazolható, hogy a szervezet nem alkalmazkodik hatékonyan az átálláshoz.
A melatonin - ahogy azt korábban írtuk - az alvási ciklust irányító hormon, megnöveli a REM-ciklust, és élénk álmokat eredményez. Alvászavarok jelentkezése során a szervezetre gyakorolt hatása miatt gyógyszerként ajánlják. Ennek termelődése sem tud könnyen igazodni az átállításhoz, ezért romlik az alvás minősége, megnő az alvászavarok előfordulásának gyakorisága. Emiatt az emberek nem tudják kipihenni magukat, amelynek következményei az időskori elbutulás, a szívbetegségek kialakulása, a munkahelyi és az autóbalesetek számának növekedése - bizonyítják a különböző felmérések.
Egy korábbi, a michigani William Beaumont kórház kutatói által publikált tanulmányban a szívinfarktusok számának változását vizsgáló kutatás eredményéről írnak. A szakemberek 2006 és 2012 között vizsgáltak meg 935 szívinfarktusos beteget. A tavaszi óraátállítást követő napokban nagy kiugrást figyeltek meg, azonban az őszi visszaállításkor ez a szám elhanyagolható volt.
A nyári időszámításra való átálláskor mintegy 71 százalékkal nőtt meg az infarktusok előfordulásának száma, majd az óraátállítást követő hetekben ez a szám fokozatosan csökkent.
Idén tavasszal közös nyilatkozatot állítottak össze a vezető európai egyetemek kronobiológiával foglalkozó kutatói. Az Európai Parlament számára készült a tudományos eredményekre alapozott állásfoglalás, amely szerint a többségre nézve káros élettani hatásai vannak az óraátállításnak. Ugyanis nyáron nincs összhang az óra által mutatott idő és a természetes fényviszonyok változásai között, ezért ez nagyban megterheli a szervezetet.
A kutatók szerint a nyári időszámítás növeli az úgynevezett „social jetlagot", ami az emberek biológiai órája és a mért idő közti különbséget jelenti. Ez a social jetlag hatással van a civilizációs betegségek kialakulására (pl. elhízásra), rövid távú következményeként pedig megjelennek a korábban felsorolt problémák - például a szívinfarktus és a gyakori közúti balesetek.
A sötét-világos időszakok váltakozásához igazodva a cirkadián óránk szabályozza a génjeink aktivitását, a hormonok elválasztását és a viselkedésünket. Ez a biológiai óra felelős az anyagcseréért, és hatással van az immunrendszer működésére is. Azonban ez a kiválóan működő belső óra nem tud igazodni a nyári óraátállításhoz, ezért a ebben az időszakban átlagosan egy órával nagyobb a szociális időeltolódásunk. A kutatók szerint ez jelentős egészségügyi problémákhez vezet, és ezen felül évente átlag 131 milliárd eurós többletkiadást von maga után.
Az állásfoglalás készítésében részt vettek a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Charité Berlin, az Oxfordi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a baseli, zürichi, rotterdami, würzburgi és a padovai egyetemek kutatói, valamint a lyoni INSERM intézet, illetve a Cseh Tudományos Akadémia munkatársai is.
Tehát a tavaszi óraátállításkor, az éjszakából „ellopott idő" nemcsak az egyszeri, kevesebb alvásmennyiség miatt okoz problémát. Ugyanis hatással van szervezetünkre, amely egyeseknél komoly problémákat okozhat, úgyhogy igyekezzünk pihenéssel kárpótolni a hiányt.
