atomenergia, atomerőmű
Egészségmagazin.com   |   2015.03.16.

Atomenergia vs. egészség?

Hónapok óta találhatunk a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos híreket szinte minden hírportálon vagy újságban. A beruházást megbízott magyar szervezetek és vállalkozók orosz partnerségben fogják kivitelezni, ha minden engedélyt elnyer az átépítés. Az 1969 és 1987 között megépült paksi Magyarország egyetlen atomerőműve, a 2014-es év végén merült fel a bővítésének lehetősége. Ez több ok miatt is igen fontos, de felvet egy lényeges kérdést - vajon egészséges az atomenergia?

Az atomenergia háttere

Az emberi fejlődéssel párhuzamosan a különböző energiák felhasználásának tárháza is nőtt, az emberiség jelentős része számára az elfogadható színvonalat a magas energiafelhasználás biztosítja. Az egyes korábbi termelési módok bármelyikére történő visszalépés lehetetlen volna, a technika és a technológia fejlődése következtében azok már kevéssé hatékonyak, mint a jelenlegi módszerek. Ma lényegében három energiatermelési lehetőség áll az emberiség rendelkezésére: a fosszilis (kőolaj, szén, gáz), a megújuló (szél, víz, nap) és az atomenergia.

Ez utóbbi viszonylag rövid ideje áll az emberiség rendelkezésére, 1951-re sikerült energiát termelni az atomreaktorokban. A használata azonban nem egy sikerekkel teletűzdelt történet, a megítélése sok változáson - főleg negatív irányba - ment át az évek során, amelyet az atomerőmű-balesetek is tovább rontottak. Az atomenergia azonban alapvetően környezetbarát, azonos mennyiségű energia termeléséhez 10-20 milliószor kevesebb üzemanyag szükséges, mint a szénerőműben. Az évek során megannyi kockázata és előnye merült fel, amelyek áttekintése alapján ki-ki levonhatja a saját következtetését.

Az atomerőművek negatív oldala

Bár az atomenergia alapvetően környezetbarát, azonban a hatások tekintetében nem szabad elfeledkezni az üzemzavarokról és a balesetekről, illetve azok lehetséges következményeiről sem.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a különböző rendellenességeket hét csoportba lehet sorolni az alapján, hogy azoknak a telephelyen belül vagy kívül érzékelhető-e a hatása, illetve, hogy az adott esemény során fennállt-e potenciálisan a komolyabb veszély lehetősége. Az első csoport a rendellenesség, ami viszonylag gyakori, de nincs jelentős következménye; a második az üzemzavar, amelyek ritkábbak ugyan de továbbra sem bírnak komoly következményekkel. A harmadik csoportba tartoznak a súlyos üzemzavarok, melyeknek anyagi vonzatai vannak; a negyedik a baleset, túlnyomórészt telephelyen belüli hatással, személyi sérüléssel és esetleg halálesettel. A maradék három csoportba sorolható problémák a környezetet is károsítják, súlyos következményekkel járnak. Kettő ilyet ismerünk: az amerikai Pennsylvaniában történt TMI balesetet 1979-ből (ötödik csoport), illetve az 1986-os csernobili katasztrófát (hetedik szint).

Ezek alapján beláthatjuk, hogy bár a legsúlyosabb katasztrófa előfordulása igen valószínűtlen, azonban nagyon komoly gondokat okozhat bármelyik esemény, amely a négyes, ötös, hatos vagy hetes csoportba sorolható - ezek már emberéleteket követelő események.

Az atomenergia pozitív oldala

Az atomerőművek biztonsága több szilárd alapon nyugszik, amelyek teljesítése kérdés nélküli kötelesség, az esetleges katasztrófák elkerülése végett.

A legnagyobb biztonságot a fizika adja, egy jól megtervezett atomerőműben ugyanis nukleáris robbanás nem fordulhat elő. Ha egy rendszert úgy terveznek és építenek meg, hogy egyetlen elem meghibásodása esetén ne történhessen probléma, akkor ez csekély valószínűséggel válik veszélyessé. A diverzitás elve szerint különböző elemeket kell használni, és ez által kizárhatóak lesznek a közös okú hibák. A sugárzó anyag és a környezet között több gátnak kell lennie, a legtöbb esetben három fal választja el az atomerőmű központját a világtól. Nagyon fontos, hogy az erőműben dolgozók átlássák a rendszert, és annak meghibásodása esetén orvosolni tudják a problémát.

A NASA Goddard Űrkutató Intézetének felmérése a nukleáris energia előnyeit mutatta be, amelyek szerint az atomenergia használata jelentősen csökkenti a környezetszennyezéssel kapcsolatos halálozást és az üvegházhatású gázkibocsátást.

A kutatók adatokat összevetve és elemezve vizsgálták meg, hogy mennyi elhalálozást okozott volna ha fosszilis tüzelőanyagot égettek volna el 1971 és 2009 között - a kapott érték 1,8 millió emberéletet jelent. Ez idő alatt az összevetések alapján ötezer ember halt meg sugárszennyezés vagy erőműbalesetből fakadó rákbetegség miatt.

A másik fontos pozitív hatásként az üvegházhatást erősítő gázok csökkenését jelölték meg a kutatók. Megvizsgálták az atomenergia és a fosszilis energiaforrásokból származó színkibocsátást, aminek alapján az előbbi felhasználásával elkerülhető lenne a felmelegedés káros szintje.

Az atomenergiának köszönhetően csökken az üvegházhatás, olcsóbbá válik az energia; azonban egy apró probléma hatalmas katasztrófához vezethet. Megvannak tehát az előnyök és a hátrányok, amelyek alapján mindenki meghozhatja a döntését és válaszolhat a kérdésre - vajon egészséges az atomenergia?

Oszd meg a cikket másokkal is!



Cikkajánló

Feliratkozás a magazin híreire
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot
Elolvastam és elfogadom a felhasználói feltételeket
Hozzájárulok, hogy részemre a Green Code Media Kft a jövőben hírlevelet küldjön